Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)
BÉKÉSI PROLÓGUS
meglátogatta a Pestről július elején hazatért Arany Jánost, akinek aznap este újabb vendégei érkeztek: Görgei István, a tábornok verseket is író öccse, valamint Arany legfőbb hivatali főnöke, Szemere Bertalan, belügyminiszter. (A költő 1849. május 9. óta volt a Belügyminisztérium fogalmazója.) Alkalmasint az utóbbitól kapott hírek indították Aranyt arra, hogy augusztus 8-án ő is rövid bujdosásra adja fejét. Jókai ugyanaznap Görgei táborában Lisznyai Kálmánnal találkozott, akit még az Országos Honvédelmi Bizottmány nevezett ki ide (egyébként semmi hasznot nem hajtó) történeti jegyzőnek. Ezután Jókai a sereggel visszatért Aradra, ám a fegyverletételt nem várta meg, hanem Rákóczy Jánossal, Kossuth titkárával (akinek rejtegetéséért néhány év múlva majd Madách Imre szenved börtönbüntetést) átszekerezett az orosz csapatokon át a megszállt Gyulára, ahová 1849. augusztus 13-án este érkeztek meg; másnap innen indultak észak felé, bujdosásra. Ezért nevezte Jókai az ötvenedik évfordulón, 1898-ban élete legszomorúbb napjának éppen a Gyulán töltöttet, egyszersmind köszönetet is mondva: „.. .hálával emlékezem meg arra a derék városra, mely nekem a honvesztés első éjszakáján menedéket adott..." 4 Augusztus 16-án az utolsó, ideiglenes megyeszékhelyen, Gyomán Szakái Lajos főjegyző, amikor lezárta a Békés vármegyei védbizottmány önfeloszlatásáról szóló jegyzőkönyvet, poéta volta4 Eletem legszomorúbb napjai (Naplótöredékek) c. cikkét az 1 849. augusztus eleji eseményekről Jókai már 1861-ben publikálta. A cím és átfedő szövegrész kapcsolja e szöveget (Jókai Mór összes művei. Kritikai kiadás. [A továbbiakban: JKK] Cikkek és beszédek VI. 1861-1865, s. a. r. Láng József, Rigó László, a jegyzeteket írta Kerényi Ferenc, Bp. 1975. 20-43.) az Egy napom Gyulán c. emlékezéshez ([okai Mór: Az én életem regénye. Hátrahagyott művei V. Bp. 1912. 276-278.); vö. Hermann 1998. 7-13. Lisznyaira újabban I. Hermann Róbert:,4 szabadságharc hadtörténészei = R. Várkonyi Agnes Emlékkönyv, szerk. Tusor Péter, Bp. 1998.1 A továbbiakban: Hermann RVÁ] 536-557. és Szilágyi Márton: Lisznyai Kálmán. Egy 19. századi írói életpálya társadalomtörténeti tanulságai. Bp. 2001. (Irodalomtörténeti Füzetek 149.) [A továbbiakban: Szilágyi 2001] 48-49.; Vörösmartyra pedig, néhány topográfiai adat helyesbítésével, I. Karácson Sándor:/! bujdosó Vörösmarty nyomában - Úton és útfélen, Székesfehérvár 2003. 29-38.
