Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Pest, a szerkesztőségek és kiadók világa

ki, mert még a vásár idején, 1852. március 20-án máris újabb terjesztői szerződést kötöttek a Frescoképek még meg sem jelent negyedik kötetére - ám már a biztonsági záradék nélkül. Kiadói szerződést is kötöttek, a magyar verbunkos stílus atyamesterének tekintett Lavotta János életrajzára: a 400 forint honorárium fele az ezredik (!) példány eladása után vált esedékessé. Bernát Gazsi kapcsolatrendszerét most is felhasználták: ő kezelte az előfizetési íveket, gondoskodott két hírlapi felhívásról és a lapszerkesztőknek küldendő 20 tiszteletpéldányról. A kapitalizálódó irodalmi élet két nagyjövedelmű területén, a lapstruktúra bővüléséből és a naptárkiadásból a kiadók nem egyformán részesedtek. Az előbbiből Müller kimaradt: Emich kiadója volt az Új Magyar Múzeumnak, a Pesti Naplónak és a Budapesti Hírlapnak, a rövid életű Szépirodalmi Lapoknak, míg Heckenasthoz került a Magyar Sajtó, az illusztrált, nagysikerű Vasárnapi Újság, a Nővilág és az első élclap, a Nagy Tükör. A naptárkiadásból mindhárman kivették részüket, azonban már 1852-ben összefogni kényszerültek a Pesten 1847-ben megtelepedett, 1848-ban nyomdát, 1852-ben könyvesboltot nyitott Bucsánszky Alajos ellen, aki rövidesen százezres nagyságrendben adott ki és forgalmazott naptárakat és ponyvairodalmat. A témáról rendelkezünk - Kovács I. Gábor tollából - korszerű monográfiával, amely felment a kiadványtípus tüzetesebb taglalása alól.

81 Arany János elcsodálkozott ugyan a közönség ízlésén, amely kapva kapott Bucsánszky egyetlen rangosabb szerzőjének, Tóth Kálmánnak Kinizsi Pál c. népies elbeszélő költeményén

82 - másfelől viszont az is igaz, hogy a pesti, kolozsvári, aradi naptárkiadó nyomdász-könyvkereskedők tették széles körben ismertté Tompa Mihály, Jókai Mór, Vajda János műveit. Aranynak például 1860-ig nyolc műve szerepelt naptárakban; a fóka ördöge, A hegedű, A bajnok, a Hatvani és talán a Zách Klára első közlése is.

83 A naptárak szépirodalmi anyagának zömét persze nem ők szállították. Csak valamennyi műveltségi szint áttekintésével, a 81 Kovács I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig, Bp. 1989. 82 AJÖM XVI. 421. (levele Tompa Mihálynak: Nagykőrös, 1854. ápr. 22.) 83 L. Kovács I. Gábor táblázatos kimutatásait: i. m. 224-226.