Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Nemzeti közintézmények 1.: a Tudományos Akadémia

Elnöki megerősítést az a gr. Dessewffy Emil kapott, aki 1843 óta volt levelező tag, aki 1853 tavaszán a konzervatív emlékiratot szerkesztette, és aki 1855 óta, Teleki József halála után a funkciót már betöltötte. (Talán akadémikus volta okozta, hogy az I. fejezetben említett, 1848 végi memorandumában végül is Bajza Józsefet, akadémikustársát kivette a halálra szánt lapszerkesztők névsorából?) A tényleges vezetés azonban Eötvös József alelnök kezébe került, aki 1855 óta látta el ezt a feladatot. Ez annyira nyilvánvalónak tűnt, hogy Jósika Miklós is „az Eötvös-huszárok" előretöréséről írt barátjának Amerikába; azzal együtt, hogy „az egésszel ins concreto meg vagyok elégedve."

11 Lehetett is: a nagygyűlésen 1858. december 15-én lett a nyelv- és széptudományi osztály levelező tagja Arany János, Gyulai Pál, Jókai Mór, Tompa Mihály és Szász Károly; közülük Aranyt még aznap rendes taggá választották. A filozófiai osztály rendes tagja lett Erdélyi János, korábbi levelező tag. Az újra meginduló pályázatok rendszere mellett (az új alapszabályok 4. §-a szerint: „úgy a tudományos, mint a szépirodalmi, különösen a drámai, munkásság élesztésére és táplálására") a nagygyűlés utolsó napján Toldy Ferenc előterjesztette az 1859 októberében esedékes Kazinczy-centenárium tervét.

12 Igaz, az ötlet nem volt egészen eredeti (korábban, kevésbé exponált helyeken, Erdélyi János és Lévay József, a Vasárnapi Újságban pedig Székely József már figyelmeztetett rá), ám kitűnően alkalmas arra, hogy a magyar irodalom folytonosságát példázza, és - mivel Kazinczy alapító tag volt - az akadémiai eszme népszerűsítésére szolgáljon. Ennek szellemében szerveződött az 1859. október 27-i Kazinczyünnep, amely ugyanakkor jól szemlélteti a figyelmesebb szemlélő számára az Akadémián belüli erőviszonyokat és problémákat.

13 A 11 Jósika Miklós Fejérváry Miklósnak, Brüsszel 1858. dec. 30. = „Idegen, de szabad hazában", id. kiadás 263. 12 Toldy beszéde: ÚMM 1858. 560-563. ^Akadémiai emlékkönyv a Kazinczy Ferencz születése évszázados ünnepeiről, Pest 1859. A kultuszkutatás kedvelt modelljének tekintett eseményről 1. még Dávidházi Péter: „Iszonyodom enmagam előtt. " Egy írói Oidipusz-komplexum drámája, Holmi 1995. 350-365., 513-525. és Kegyelet és irodalom, szerk. Kalla