Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

III. fejezet: AZ ÁBRÁZOLÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI - A mitizálás kísérlete

át; lehetőséget adott olyan költőknek, íróknak is a megszólalásra, akik a hadieseményeket nem közvetlen élményként élték át. Ilyen volt a betegeskedő és csak Buda ostrománál jelenlévő, azt Görgei főhadiszállásáról szemlélő Bérczy Károly; ilyen a helyi politikusként jelentős szerepet játszott, de betegsége miatt a fegyveres szolgálat alól vármegyéje által felmentett nógrádi főbiztos, Madách Imre, akinek Tábori képek c, életében kiadatlan versciklusát már Szilágyi füzetes vállalkozásai ihlették

33 - és ilyen volt Jókai Mór is, aki a szabadságharc egyetlen csatájának sem volt résztvevője vagy közvetlen szemlélője. 1975-ben hazakerült az Emléksorok 1848-1849-ből kézirata, és azóta beépült a kritikai kiadásba is.

34 Ezzel lehetőség nyílt arra, hogy kiegészítsük a korábbi Jókai-monográfiák (Sőtér Istvántól, Nagy Miklóstól) elemzéseit, erre a pályaszakaszra nézve és szempontokat érvényesítve. Ehhez rendelkezésre áll az 1850. július 13án megjelent Forradalmi és csataképek 1848 és 1849-ből két kötetének 13 elbeszélése, az Egy bujdosó naplója (1851), mindkettő Sajó álnéven, valamint az Emléksorok, amelyet anyjának írt, 1851. április 14-i levelében „vizsgálat alatt" lévőként említett, de amely a forradalmi tematika tiltása miatt — már nem jelenhetett meg nyomtatásban.

35 Az már első rápillantásra is feltűnő, hogy megírásuk és publikálásuk szándékolt sorrendje éppen a fordítottja a vártnak: a teljes értékű, nagy művészi súlyú novellákat a lazább szerkesztésű és egyenetlenebb napló követi, majd az egykorú feljegyzésnek mu33 Vö. Kerényi Ferenc: Bérczy Károly írói hagyatéka, It 1971. 676-678. Madách versei: Madách Imre összes művei, s. a. r. Halász Gábor, Bp. 1942. II. 197206. Datálásuk gondjairól korábban írtunk: Madách Imre lírájának kronológiájáról, It 1991. 381-383. 34 A kézirat mai jelzete : OSzK Kt. Fol. Hung. 3412. Kritikai kiadása: JKK Elbeszélések 2/B, s. a. r. Győrffy Miklós, Bp. 1989. 147-294. (főszöveg), 611741. (jegyzetek). 35 Kritikai kiadásuk: IKK Elbeszélések 2/B, 5-146. (főszöveg), 488-610. (jegyzetek). A mitizálásnak a jegyzeteken túlmenő kérdéseire 1. Fried István: Mítosz, nosztalgia, kulturális emlékezet Kelet-Közép-Európa irodalmában = Nemzeti romantika és európai identitás, szerk. Cséve Anna, Bp. 1999. (A PIM könyvei 8.) 145-154.