Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

II. fejezet: AZ IRODALMI ÉLET ÚJJÁSZERVEZŐDÉSE - Pest, a szerkesztőségek és kiadók világa

kiadás és terjesztés oroszlánrésze Jókaira hárult, aki ezért havi 100 forintot kapott. Ugyanez fordítva is igaz: Vahot Imre a lapszerkesztés elmaradására vezette vissza nehéz anyagi helyzetét: „ 1849től fogva 1856-ig le lévén szorítva hivatásom legfőbbike, a lapszerkesztői pályáról, börtönbe záratásom [1849 elején, Pesten. - K. P.] s keresetforrásom erőszakos bedugása minden vagyonomat elpusztítá, s oly adósságba kevert, mely miatt utóbb még egyetlen irodalmi kincsemet, nagy értékű könyvtáramat is szívtelenül elárverezték s kénytelen voltam takarékpénztári részvényeimet is potom áron eladni."

52 A Hölgyfutár segédszerkesztőjeként Balázs Sándor helyére lépett Tóth Kálmán is elégedetten írhatta 1852 szeptemberében: „... itt jó fizetésem van, mit egy heti lap alig adhat. 30 pengő [forint], s ebéd N[agy] Ignácnál." Gyulai Pál 1854-ben szintén 30 forintért szerződött le a Budapesti Hírlap tárcarovatához. Szokoly Viktor sorsa akkor fordult jobbra, amikor Vahot 1857-ben meghívta a Napkelet segédszerkesztőjének havi 60 forint fizetésért, lakást és élelmezést biztosítva számára. Ráadásul a tárcacikkek és egyéb publikációk külön honorálás alá estek. Ugyanakkor (Tóth Kálmán szerkesztése és Vadnai Károly segédszerkesztése mellett) a Hölgyfutár Vegyes rovatát is vezette, havi újabb 40 forintért.

53 A Pesten tartózkodás tehát olyan újságírói-szerkesztői életformát tett lehetővé, amely a párhuzamos, több lapnál vitt tevékenység révén megélhetést biztosított. (H. Törő Györgyi adatai szerint az évtized első felében egy kisebb család megélhetését 40 pengőforint, egy na52 A szerkesztői jövedelmek adatai, az említés sorrendjében: MST II/1. 340.; IKK Följegyzések I., s. a. r. Péter Zoltán és Péterffy László, Bp. 1967. 150. és 1 54.; Vahot Imre Emlékiratai, Bp. 1880. 440. 33 A segédszerkesztői és rovatvezetői jövedelmekre 1. (szintén az említés sorrendjében): Scheiber Sándor-Zsoldos ]enő:Az 1852. év néhány irodalmi mozzanata egy Lisznyai-levél tükrében - Studia Litteraria X., Debrecen, 1972. 81. (A személyhez kötése téves: a címzett valóban Vadnai, ám a levélíró Tóth Kálmán. A filológiai problémára Tarjányi Eszter hívta fel a figyelmet; ezúton is köszönet érte.) Továbbá: AJÖM XVI. 472. (Gyulai levele Aranynak; Pest, 1854. szept. 6.); Szokoly Viktor: Adat a régebb magyar írói tiszteletdíjakhoz, Fővárosi Lapok, 1880. júl. 7.