Kerényi Ferenc: „Szólnom kisebbség, bűn a hallgatás”. Az irodalmi élet néhány kérdése az abszolutizmus korában (Gyula, 2005)

III. fejezet: AZ ÁBRÁZOLÁS LEHETSÉGES IRÁNYAI - Bűnbakkeresés vagy önvizsgálat?

„méltó gyász" gondolata hatotta át Arany hozzá írott versét (Em­léklapra), az őt Garayéknál személyesen megismerő Gyulai Pál pedig egyenesen belehabarodott, amint azt Szász Károlynak kül­dött, 1850. július 14-i leveléből tudjuk, amelyben George Sandhoz hasonlította: „És én? Sokkal inkább át vagyok hatva férje »minek nevezzelek« czímű hozzá írt költeményétől, mintsem vágyban égő szemet emeljek reá..." 18 Gyökeresen megváltozott a helyzet, ami­kor 1850. július 21-én házasságot kötött Horvát Árpád egyetemi tanárral. Gyulai, aki az új házaspár első vendége volt, szeptember 14-diki levelében (szintén Szász Károlynak) nemcsak visszavonta korábbi állításait: „Utálatos volt e nő és istenkáromlás sima beszé­de." 19 Arany már augusztusban reagált, megírtad honvéd özvegye c. verset, amit ugyan nem adott ki életében, de a költemény kéz­iratban terjedt. A hatalom számára Petőfi halála azonban még így sem volt bizonyított tény. 1853-ban, amikor egy ál-Petőfi bukkant fel Pest megyében, a bécsi rendőrfőnök, Kempen altábornagy vizs­gálatot kért Albrecht főhercegtől, Magyarország polgári és katonai kormányzójától: igaz-e, hogy a költő felesége csak konspirációs céllal ment újra férjhez? A csaknem egyéves, katonai és egyházi vizsgálat természetesen nemleges eredménnyel zárult. 20 A bűnbakképzés a bukás magyarázatául hosszú időre meghatá­rozta a nemzeti történeti tudatot. Arany János a közismert Koldus­ének (1850) 22. sorában a kéziratban még „ábrándos vezérek"-ről írt; ez 1861-re a közhangulat hatására „áruló vezérek"-re módo­sult (a Honvédek könyvében). Ma ismert, végleges alakját („ver­sengő vezérek") csak 1867-ben, az Összes Költeményekben nyerte el. 21 Szendrey Júlia 1928 óta kutatható, 1930-ban kötetben publi­kált hagyatéka ellenére - megítélésének reális fordulata máig nem történt meg a művelt közvéleményben. 22 Kosáry Domokos 1936­18 GyPLev 50. 19 GyPLev 55. Szendrey Júlia helyzetéről és motívumairól legutóbb: Szilágyi 2002. 73-75. 20 L. Kiss József jegyzetét a PAt III. kötetében: 275-276. 2 ' AJÖM I. 433. 22 Szendrey Júlia ismeretlen naplója, levelei és halálos ágyán tett vallomása, közzéteszik Mikes Lajos és Dernői Kocsis László, Bp. 1930.

Next

/
Oldalképek
Tartalom