Erdmann Gyula: Begyűjtés, beszolgáltatás Magyarországon 1945-1956 (1992)

III. Az "új szakasztól" a forradalomig. A begyűjtési rendszer 1953 júniusától 1956 októberéig

szeptember 27-i PB ülésen határozatba ment az új gazdaságpolitika megalapozott kidolgozása.

29 Nagy Imre támadásban maradt és az 1954. október 1-3 közti KV ülésen is ő volt a kezdeményező. Alapvető teendőként így ott az 1953. júniusi határozatok végrehajtásával szembeni ellenállás leküzdése, az ellenállók félreállítása lett meghatározva. Szalay Béla hosszú beszédben vette sorra az új szakasz eredményeit és a végrehajtás számos gondját-baját. így kiemelte, hogy a reáljövedelmek 25%-kal növekedtek, ugyanakkor az áruk minősége elfogadhatatlan (a burkolt áremelés minőségrontó formája végigkísérte az "ötvenes éveket", s igen alkalmas volt a papíron kimutatott jövedelem-emelkedés suttyomban történő visszafogására...). Jelezte azt is, hogy az ipar csak 50%-át teljesítette a mezőgazdaság-fejlesztési programban vállalt kötelezettségeinek. Bérei Andor a kél pólus közé állva jelezte, hogy az 1949 óta felfuttatott ipari termelés lehetővé tesz 20%-os életnívó emelést. A bajok oka - mondta - a beruházások lassú visszafogása és a torz ipari szerkezet. Anyagtakarékosságot, intenzív irányú fejlődést kívánt, ám a voluntarizmus köszönt vissza szavaiban akkor, amikor minden ágazatban egyszerre kívánt bővített újratermelést, s közben szerkezet-átalakítást is; ezt csak a mesék birodalmában lehetett megvalósítani.

30 Vas Zoltán - aki Nagy Imre mellé állt - a részletes gazdasági koncepciót és a felelősöket hiányolta. Nagy Imréék ekkori, átmeneti térnyerését jelezte Friss István leváltása a KV Terv- és Pénzügyi Osztályának éléről (a pártállami időkben ez a poszt a Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium feletti irányító jogosítványokat biztosított).

31 November elején a PB bizottságot rendelt ki az új gazdasági stratégia kidolgozására. A bizottságban túlsúlyban voltak a reformerek, ám a program kidolgozására már nem maradt idő...

32 Említsük meg: a KV ülésen Fehér Lajos és mások is megkérdezték (mivel az előadók nem ejtettek róla szót), hogy mi lesz a törvénysértések ügyével? A kérdésre nem más válaszolt, mint az egyik fő törvénysértő-jogtipró, a verőlegények fő-főnöke, Farkas Mihály, aki ekkor a hatalmi harcban egy időre Nagy Imréék mellé állva igyekezett menteni a bőrét. A PB tárgyalta a kérdést - mondta - , és hibázott, amikor nem vitte KV elé s elmaradt a nyilvánosság tájékoztatása. A tájékoztatás egyébként végleg elmaradt és a rehabilitálások is feltűnő vontatottsággal sorjáztak.

33 A reformkommunisták lendületének utolsó - hősiesnek minősíthető - jele Nagy Imre 1954. október 20-i Szabad Nép-cikke, majd az október végi népfront alakuló kongresszuson mondott beszéde volt. Ezekben áttekintette az 1953 júniusa előtti időszak bűneit (későbbi vádak szerint említést sem téve az "eredményekről"), határozott ígéretet tett a rehabilitálások felgyorsítására. Sokak számára jelentett reve29. Szabó B. 200.30. Uo. 205.31. Uo. 227.- A KV-ülésről részletes tudósítás és elemzés jelent meg a Szabad Népben 1954. okt. 16-án. A cikk mindenben az új szakasz vonalát képviselte, felsorolva a végrehajtással szembeni ellenállás jeleit, majd személyre és funkcióra való tekintet nélkül követelt éles bírálatot az új vonal elferdítői ellen. 32. Uo. 228. 33. Uo. 226.-