Erdmann Gyula: Kutatás–módszertan konferencia, Gyula, 1987. augusztus 26–28. - Rendi társadalom–polgári társadalom 2. (Gyula, 1989)

V. A DEMOGRÁFIAI KUTATÁSOK FŐBB FORRÁSAIRÓL

Zemplén, Abaúj-Torna és az északnyugati Árva vármegye esetében egyértelműen a tengerentúli kivándorlás következményének tekinthetjük. A többi esetében azonban a századforduló előtt és után egyaránt a belső vándorlás egyoldalúsága, azaz az elvándorlók nagy száma okozta a negatív mérleget. Nyolc vármegye (Árva, Liptó, Túróc, Trencsén, Pozsony, Nyitra, Bars, Szepes) fő- és alispáni iratanyagának és három nemzetiségi szempontból különösen exponált főszolgabírói hivatal anyagának vizsgálata azt jelzi, hogy akárcsak a központi kormányzati fórumok, a helyi közigazgatás is elsősorban a kivándorlást igyekezett nyomon követni, ellenőrizni.'''

0 A belső vándormozgalmak közül egyedül az aratómunkások szerződését igyekezett szabályozni, illetve irányítani, különösen az alföldi aratómunkás-sztrájkok esetére igényelt munkaerő gyors odaszállíthatóságának megszervezésével.'''

1 Mindazonáltal az agrártúlnépesedés következményeként az ország más területeire vagy külföldre irányuló tömeges elvándorlás a vármegyéket arra ösztönözte, hogy alulról is kezdeményezzék a "felvidéki politika" hangsúlyainak megváltoztatását és -számos jeles előzményre-tervre hivatkozva- az országrész iparosítását helyezzék annak középpontjába. Még a FEMKE 1912-1914 között kidolgozott új programjának is ez a gondolat állt a középpontjába, nem feledkezvén meg annak hangoztatásáról sem, hogy az iparosítás a magyarosítás számára is kedvezőbb feltételeket biztosíthat.

12 Viszonylag sűrűn találtunk olyan tervezeteket, felterjesztéseket, amelyek a vasút- és ipartelepítést a nemzetiségi régió etnikai arculatának megváltoztatására is fel kívánták használni. Ezek a törekvések Kovács' Alajos egyik korabeli tanulmányában akár tudományos megerősítést is nyerhettek, lévén hogy a kétségkívül nagy apparátussal dolgozó Kovács az iparosodást mint az automatikus magyarosodás "tényezőjét mutatta be.

13 A szerző nem tért ki arra, hogy csakis a magyarosító iskolapolitika feltételei közt és a válalatalapítások engedélyezésénél különféle nemzetiségellenes kikötések révén lehetett volna hosszútávon biztosítani a magyarosító célzatú ipartelepítést (amit egyébként manapság szomszédaink iparfejlesztéseinek vitathatatlanul jól átgondolt asszimilációs következményei is bizonyítanak). Amint azt Egyed Ákos az erdélyi viszonyok alapján meggyőzően