Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 4. 1915-1919 (Gyula, 2023)
1918
236 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI IV. 1918 Pósta Béla viszont az Erdélyi és Egyetemi Múzeummal kapcsolatos iparművészeti iskoláról tesz közlést a helybeli lapokban. júl. 10. Diószeghy András (1909-ig tanítványom) aradi keresk. isk. tanár, tegnap érkezett haza Szibériából, hol a krasznojarszki fogolytáborban a Banner fiúkkal együtt volt, de ezeket nem tudta rávenni a szökésre. Ma elbeszélte főbb viszontagságait. júl. 11. Márky Lily húgom (Jani öcsém lánya) tudatja, hogy Gyulán ma tartja eljegyzését dr. Georgievits István aradi ügyvéddel. Éljenek! – Ma két történetíró Samuval is találkoztam: Barabással, akit 7 évnegyeddel ezelőtt a székely vértanúk közt emlegettek, aki azonban helyén maradt a meneküléskor, s azt mondja, hogy „a külföldiekkel” ki lehetett jönni; és Gergely Samuval, aki tegnap kapta vissza a meneküléskor B[uda]pestre küldött Teleki-iratokat, de úgy hiszi, jobb lett volna otthagyni az oroszországi újabb események következtében. júl. 12. Roska Márton hadnagyi minőségben jött haza a tiroli harctérről, hol megnyomtak bennünket. Ő különben a galíciai hadjárat közben régészetileg érintetlen talajon is ásott, s néha golyózápor közt gyűjtött múzeumunknak szép régiségeket, amiért – bár nem tudják, hogy idekerültek – az osztrák tudósok is hálásak. – Ma már végre saját szemináriumomban taníthattam, honnan a Heeresfront miatt egy esztendeig száműzve voltam. Kifestve kaptam vissza. júl. 13. Kivételképp elmentem a város r. kív. közgyűlésére, mely feliratban és hódoló küldöttség útján fejezi ki megbotránkozását az antant által Zita királynéról terjesztett hírek miatt. 36 júl. 14. Volt házmesterünk, Bálint István beszéli, hogy orosz hadifogságból, Szaratovból hazatérve, bájos felesége azzal fogadta, hogy – hozzávágja a vasalót, mert ő most már nem kap hadisegélyt, amiben különben tévedett őnaccsága. Bálint a 8 heti szabadságidő alatt megint Bak asztalosműhelyében dolgozik, s hetenként 130 koronát kap, többet, mint egy középisk. tanár; de mikor első keresményét odaadta, semmiképpen sem hű nejének, ez ajkbiggyesztve fogadta el, mert „két napra sem elég”. – Hát az igaz, hogy – mint Rigler ma szörnyülködött – az egyetemen egy napszámos 25 koronát kér könnyű munkáért, s így egyet. tanári fizetést követelvén, mindjárt a rektori aranyláncot is elkérhette volna Riglertől. 36 Az ügyben elhangzott parlamenti interpellációból az derül ki, hogy „az ellenség ügynökei és cimborái az olasz offenzívával kapcsolatosan a legképtelenebb konok rágalmakat terjesztik a királyi család tagjairól és főképpen a királyné személyéről”. A politika hirei. A királyné. Népszava , 46. évf. 1918. júl. 3. 152. sz. 6. p. A hírek a piavei visszavonulással hozták összefüggésbe a királynét és anyját. A rágalom legdurvább változata úgy szólt, hogy a piavei összeomlást árulás okozta, az áruló pedig maga a részben olasz származású királyné volt. L. Csergő Hugó: A nagy összeomlás titkai. 7. Esti Kurir , 11. évfolyam. 1933. nov. 14. 258. sz. 14. p. A július 6-i tudósítások szerint Bács-Bodrog megye, Zombor és Szabadka városok főispánja átiratot intézett az összes törvényhatósághoz, hogy „a Zita királynéról terjesztett rágalmak ügyében tartsanak rendkívüli közgyűlést és foglaljanak állást a galád híresztelésekkel szemben. Egyúttal felhívja a törvényhatóságokat, menesszenek a királynéhoz küldöttséget, amely biztosítja a magyar nép hódolatáról és ragaszkodásáról.” Vármegyék hódolata a királynénak. Budapesti Hirlap , 38. évf. 1918. júl. 6. 155. sz. 7. p.
