Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1911

301 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1911 körébe vágó néhány cikkek írására. – A Révai nagy lexikoná val kötött szerződés értel ­mében nem lehet. okt. 1. A ma esedékes házbért már (amelyet 2600 koronára számítok évenként) új há­zigazdáimnak: lányoméknak fizettem. Denique, zsellér maradok. okt. 4. Ebéden a ferencrendieknél: szomszédom dr. Csabai Gyula, a minoriták új ház­főnöke. Poharat emeltem „a kurucbarátok” közt Rákóczi Ferenc emlékére. okt. 6. Részt vettem az egyetemi ifjúságnak az aradi vértanúk emlékére rendezett ünne­pén. A szónok Csifó Salamon volt. Vajdahunyad, okt. 7. Reggel 3⁄4 7-kor körülbelül 40-en indultunk az Erdélyi Múzeum vajdahunyadi vándorgyűlésére, elnökeink, gróf Esterházy Kálmán és Lechner Károly vezetése alatt. Tövisen fölkerestem néhányad magammal a reformátusok régi templomát; mások az­alatt Gyulafehérvárra mentek át. Piskin ebéd után fölmentünk a szászváradi és dé­vai fiúk zászlai alatt a piski csata emlékéhez, hol Kristóf György szép emlékbeszédet tartott, melynek végén gróf Esterházy Kálmánt aposztrofálta; Esterházy, a még élő hős bajtárs, meghatóan válaszolt. Piskinél Csánki Dezső és Erdélyi Pali csatlakoztak hozzánk. Körülbelül 60-an folytattuk utunkat Vajdahunyadra, hol este 5 után a vas­gyáriak és a város – Tulea polgármesterhelyettessel – nagyszerűen fogadtak bennünket. Engemet több tanártársammal kívánatunkra vendéglőbe – Breteanuhoz – szállásoltak el. Este 1⁄2 8-kor megtekintettük a vasgyárat és a vasolvasztást; kalauzunk Litschauer Lajos gépészmérnök volt. Vacsorán a vasgyári tiszteknek meglepően szép otthonában, hol a vasgyári tisztek igen figyelmesek voltak. 32 tagú zenekaruk karmestere számára – indítványomra – emlékül csinos karnagyi pálcát fogunk küldeni. Vajdahunyad, okt. 8. Az Erdélyi Múzeum vándorgyűlését Esterházy gróf szép beszéddel nyitotta meg a vár földszinti lovagtermében. Én a Turista Egyesületet képviseltem. Möller István ismertette a vár restaurációjának sok tekintetben szégyenletes történetét. Csánki a Hu­nyadiak történelmi jelentőségéről mélyreható történetfilozófiai tanulmányt olvasott fel. Kadlik Rezső kohómérnök a Hunyad megyei vasbányászat múltjáról és jelenéről értekezett, én pedig a történelmi felfogásról szólva, ezen a szent helyen kikeltem a történelem nemzeti irányának jogosultságát tagadók ellen. A nagyszámú hallgatóság minden előadást igen szívesen fogadott. Azután Möller mutatta meg a várat oly rész­letesen, hogy az ebédelni akarók ismételten utánunk küldöttek. Vele volt Veress Zol­tán festő öcsém is. Ebédet a mi vendéglőnkben adott a város 110 embernek. Én „a mi közönségünket” köszöntöttem fel. Délután többedmagammal megtekintettem a g. kat. templom kincseit és okiratait, majd meghallgattam Balázs Béla, Konrádi Dániel, Szilády Zoltán, Gaál István, Roska Márton és Cholnoky Jenő felolvasásait a gyári tisz­tek otthonában, melynek szép nagy terme egészen megtelt válogatott közönséggel. A hunyadiak valóban szép jelét adták intelligenciájuknak. Rövid séta után uo. vacsorál­tunk, miközben a gyár zenekara s az aradi vasúti dalárda hangversenyezett. 43 43 Az E me vándorgyűlése. Ujság , 13. évf. 1911. okt. 10. 237. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom