Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1912

312 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1912 oláh, szerb gyermekek értelmes magyar feleleteit; megmutatta a Széna téri, vagy inkább Gyár utcai népkönyvtárt, melynek és a munkásotthonnak vezetője Mező Dániel tanító; s a nagy sárban megmutogatta a várost. Telbisz unszolására azután együtt elmentünk az új kat. püspökhöz, Glattfelderhez, kiért a temesváriak rajonganak; de mivel szülei elutazása miatt korábban ebédelt, csak névjegyünket adtuk le. Szentkláray kanonokkal azonban kissé elbeszélgettem. Erőlködik, hogy most az Akadémiában engem illet a rendes tagság; de azután ő következik. – Ebéden Telbisznél voltam, s fiatalságunknak sok kedves emlékét elevenítettük fel. Felesége is kedves asszony. Ott volt Várnai Ernő ügyvéd is, akit mint régi barátomat hítt el. Valóban régi: már majdnem ötven év óta nem láttam, mikor a Váradról a híres szalonta–sarkadi feneketlen országúton hazako­csizó gyulai deákokkal mi vettük fel sarkadi jó kocsinkra, hogy legalább Sarkadig eljus­sanak. 3. (mai) felolvasásom témája: Mire tanít a világ történelme? Utána a tanárokkal sörözés és vacsora a piaristáknál, hová Nemes kolozsv. piar. igazg. is megérk[ezett]. Temesvár, jan. 6. Vízkereszt napján diákmise után Nemes és Both igazgatókkal megnéztük az új kegyesr. gimnázium minden részét, majd látogatásokat tettünk Schönvitzky ált. gimn., Marsits Rozina fels. leányisk. (távol levő) igazgatóknál és Schweiger Bertalannál, vala­mint az összes kegyesr. tanároknál. A kegyesrendiek ebédet adtak tiszteletemre, ame­lyen a város részéről Geml és Bellay tanácsosok, Beé főkapitány s régi barátom, Mes­kó Béla, árvaszéki elnök volt jelen. Köszöntők sem hiányoztak. Negyedik és befejező előadásomon (Mire tanít szívünk? ) Glattfelder püspök is jelen volt, ki már de. meghítt ebédre, de – elutazásom miatt – nem mehetek el. A temesvári tanárkör a Hungariá­ban búcsúvacsorát rendezett, amelyen Berkeszi, Mandola, Both, Bodor,4 Schönvitzky mondtak áldomásokat. Az idő kedvesen telt köztük. Arad, jan. 7. Mise után Temesvárról Nemes kolozsvári igazgatóval átjöttem ide, s mindjárt sörözni menvén, Jancsovics reálisk. igazgatóval s Hunyadi és (a VII. ker. gimnázi­umba most kinevezendő rokonommal) Uferbach Jenő tanárokkal tegeződni kezdtem. Ebéden és vacsorán feleségemmel Hegedűséknél. Uzsonna után Nemes hazautazván, meglátogattam Scholczot és Ábrait. Amaz sírva panaszolta özvegységét, s nagy titok­ban (amit azonban, úgy látszik, már mások is tudnak) megvallotta, hogy unokahúgát akarja elvenni. Arad, jan. 8. Tíz órakor keltünk. Jártam a líceumban s azután látogatók jártak nálunk. Ebéd Hegedűséknél. Du. feleségemmel Bozóky Matyiéknál, Nesneráéknál, Böhm Miklós­nénál. A Pannoniában vacsorára 16 tanár gyűlt össze kedvemért; köztük Boros, Ábrai, Nesnera, Scholcz, Székely Salamon, akiket ki tudja, láthatok-e még együtt. – Részvét­tel olvastam, hogy Schwarczel Adél kolozsvári róm. kat. leányisk. tanítóné meghalt. Az Isten is tanítónénak teremtette, s a szép, derék nőt mindenki tisztelte. Ny. b.! Nagyvárad, jan. 9. Aradról a déli vonattal átjöttünk Váradra, hol a vasútnál Karácsonyi János és Gyalókay Jenő várt reánk. Karácsonyihoz szállottunk, s elmentünk mindjárt a Kat. Körbe, hol dr. Lestyán Endre tartott előadást Tripoliról. Fetser c. püspökkel és dr. 4 Bodor József az aznapi Délmagyarországi Közlönyben méltatást írt Márki Sándor munkásságáról. Bo ­dor József: Márki Sándor dr. Délmagyarországi Közlöny , 1912. jan. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom