Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1914

411 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1914 szeköttetésünket, szóval nem irtózom lakásomnak azon folytatásától sem, mely nyugat felé vezet, hanem ellenkezőleg, odafelé akarok haladni, odafelé akarom, hogy nemze­tem haladjon, anélkül, hogy az ősi talajt elhagyja, anélkül, hogy a nemzeti tradíciók folytonosságától eltérjen, anélkül, hogy életfájának gyökerét elmetssze. Óhajtom, hogy fenntartsa a szolidaritást az emberiséget mozgató nagy államokkal és az azokkal való összhangban szolgálja nemzeti jövőjének biztosítását.” 24 ápr. 24. Dósa György fölkelésének négyszázadik évfordulóján figyelmeztetésemre Janovics az itteni Nemz. Színházban előadatta Jókai Mór Dósa György ét. A bevezető előadást én tartottam. Tetszéssel fogadták. 25 ápr. 26. Dékáni Kálmán értesít, hogy Marosvásárhelyen a Kemény Zsigmond Társaság megválasztott rendes tagnak, s emlékbeszédet akar mondatni velem Keményről, szü­letése 100. évfordulóján. De a választásról hivatalos értesítést még nem kaptam, s így már csak emiatt sem vállalkozhatom. Függőben hagytam azt is, odaadjam-e a Dékáni által tervezett Régi magyar történetírók c. vállalat számára (ingyen) gr. Gyulai Ferenc 1703–4. évi naplóját. Az első kötet Székely István világkrónikája lenne. ápr. 29. Karunk mai ülése dr. Szabó László magántanársága ügyében a személyi minősí­tést Pósta Béla jelentése alapján elfogadta. Szabó éppen a napokban írta nekem, hogy odahagyta a Budapesti Hirlap ot, s átvette Az Est szerkesztését. Az Est – szerinte – na ­ponként 150–180 000 példányban jelenik meg. ápr. 30. Ma reggel 3 órakor Gyulán az elmegyógyintézetben meghalt Kovács Albert, a sarkadi uradalom nyug. főintézője, Márki Irén húgom (Imre leánya) ura, életének 49., házasságának 19. évében. Sohasem felejtem el azt a jóságot, amelyet édesapám utol­só napjaiban tanúsított. Pályáján nagyon szépen haladt, de csakhamar nyugalmazni kellett, mert elméje elborult, s ily állapotban csinált váltóadósságait Irén a maga kis vagyonának teljes föláldozásával fizette ki, úgyhogy jóformán alig van miből élnie. Ko­vácsot holnap temetik. Nyugodjék békében! A hónap három utolsó napján látogatásokat tettem: 28-[án], 29-[én] mint gond­nok a róm. kat. és 30-[án] mint iskolaszéki tag a marianumi (leány) gimnáziumban. Kassa, máj. 1. Az egyetem megbízásából jöttem ide, hogy a kassai jogakad. ifjúság meghívására az összes hazai egyet. és főisk. ifjúság képviselőinek jelenlétében tartandó Rákóczi-ün­nepen a rektort és a tanácsot képviseljem. A pályaházban Baintner jogakad. igazgató fogadott több tanárral, és Szepesi Géza sógorom és Szabó Adorján premontrei tanárok kísértek szállásomra, a Balassa Zsuzsánna által alapított Nemzeti Konviktusba. Azon­ban éppen böjt napja, péntek lévén, a két pappal egy vendéglőben töltöttük az estét. Apponyi Albert, kit az én vonatommal vártak, csak holnap érkezik az ünnepi beszéd elmondására. 24 Naplóba beragasztott, forrás megjelölése nélküli újságcikk: Az Emke rendkivüli közgyülése. Az Ujság, 12. évf. 1914. ápr. 21. 94. sz. 9–10. p. Egy másik beszámoló (Az EMKE közgyűléséről: Az E.M.K.E. közgyűlése. Ellenzék , 35. évf. 1914. ápr. 20. 88. sz.) közli Apponyi nyitóbeszédének teljes szövegét. 25 Dózsa György. Ellenzék, 35. évf. 1914. ápr. 25. 93. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom