Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1913

386 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1913 okt. 2. B[uda]pestről lejött Wagner János botanikus, egykori aradi tanítványom, hogy – nógatásaimhoz képest – a természettud. karban bemutatkozzék, mint aki a botanikai tanítószékre pályázni kíván. Apáthy, a referens, elég nyersen, a többi azonban szíve­sen fogadta; s ha az általános növénytant ismét különválasztják a rendszertantól, mint Richter és Borbás idejében, talán nem hiába járt nálunk. Az esteli vonattal utazott haza. okt. 4. Jött bemutatkozni Debrecenből Varga Zsigmond (l. szept. 25.). Még csak 27–28 éves, de szép készültségű fiatalember; a habilitációt (bár joga csak egy év múlva lesz reá) nemcsak azért sürgeti, mert a tiszántúli ref. egyházkerület fő emberei megbiztatták a debreceni egyetem keleti tanszékével, hanem azért is, hogy teljes odaadással művelje a történelemnek, a nyelvészetnek és az összehasonlító vallástörténelemnek ezt a nálunk nagyon elhanyagolt részét. okt. 5. Károlyi Árpád szerint br. Hengelmüller László washingtoni volt nagykövet an­golul és németül, pár hét múlva kiadja Rákóczi életrajzának I. kötetét,52 s most R. kassai 1707. évi életrajzának írója ügyében intéz hozzám kérdést, mire bőven felelek! – Részt vettem a tanárjelöltek ismerkedő estélyén, a két (bölcsészeti és természettud.) kar rendes tanárai közül egymagam. Mintha a tanárok és tanítványok együttérzése nálunk is halványodnék! okt. 6. Részt vettem az egyetemi ifjúságnak az aulában a vértanúk emlékezetére tartott szokott ünnepén – megint csak negyedmagammal a tanárok közül. – Isac Emil, a Noua Revistă Română szerkesztője, C. Rădulescu-Motru bukaresti egyetemi rektor (s már talán a közel jövendőben kultuszminiszter) nevében nyilatkozatra szólított fel a balkáni népek szövetsége jövendőjének ügyében.53 a Loria, Wundt, Hoernes, Breysig, Le Bon, Ostwald, Eucken, Lavisse stb. is a nyilatkozók közt vannak; a magyarokat a romá­nokkal együtt utoljára hagyták. A nyilatkozatokat összegyűjtve egy kötetben francia s német nyelven 50 000 példányban nyomtatnák ki. okt. 7. Farkas Sándor, a szentesi múzeum tulajdonosa, összegyűjti Horváth Mihály – Szentes fia – ereklyéit, szobrot állíttat neki, s megíratja Horváth Mihály életrajzát. Ez utóbbira ma érkezett hosszú levelében engem szólít fel. Én nem vállalkozhatom, de ajánlani fogom volt tanítványomat dr. Tárczy Károlyt, ki az adatgyűjtést már régebben megkezdte. Farkas egyúttal kifakad a lomha vármegyék ellen, amelyek semmiféle kul­turális munkát nem végeznek. Torda, okt. 11. Körülbelül negyvened magammal – gr. Esterházy Kálmán vezetése alatt –, a reggeli vonattal Tordára érkeztünk az Erdélyi Múzeum vándorgyűlése és a Kultúrház fölavatása alkalmából. Társaságunkhoz csatlakozott Benedek Sándor kultuszminiszte­ri államtitkár is, ki mindnyájunk nevében válaszolt zilahi Sebess Andor polgármester üdvözlő szavaira. Engemet a Kultúrház megalapítója, Harmath Domokos kísért be gr. Bethlen Sándor vármegyei aljegyzőhöz, ki és felesége, Mária grófné (gr. Bethlen Bálint 52 Károlyi Árpád Márki Sándorhoz, 1913. okt. 3. MTA KIK Ms 5162/752-772. L. még: 1910. ápr. 25-i naplóbejegyzés. 53a Problema Balcanică in faţa Europei culte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom