Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)
1910
262 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1910 Gyula Marosújvárról jelenti, hogy fia született. „Nekem született fiam?” – értetlenkedett Ivánka. S mikor ezt nevetve mondtam el nagyanyjának, szemrehányást tett: „Miért mondta nagymamának, hogy fiam született?” Szóval, az öreg most nincs tisztában a dologgal. szept. 28. A Singer és Wolfner cégtől a mai postán 2270 korona honoráriumot kaptam ez évben megjelent tankönyveim után; a hátralevő 2000 koronát a jövő szeptemberben kell megkapnom. Ezek közt van polg. leányisk. földrajzom I. füzete, mely most már 14-ik kiadásban jelent meg. szept. 29. Feleségem fölkelt az ágyból; Szabó Dénes megvizsgálván őt, megvigasztalta, hogy baja nem komoly, csak kellemetlen, de járhat vele. – Gr. Esterházy Kálmán főispán kért, „engedjem meg neki azt az örömet”, hogy midőn annyi érdemtelen ember tülekedik címekért, engemet, ki azokat „oly általánosan elismert érdemek után sem keresem”, ő ajánlhasson engemet kitüntetésre. Ellene vetettem, hogy én világéletemben legszívesebben a forradalmak történetével foglalkoztam. De hogy milyen igazságosan – mondta –, a király születésnapján mondott beszédem is mutatta – jegyezte meg reá. S ha olyan ember veszi kezébe (bal kezébe) a dolgot, aki jobb kezét a forradalomban vesztette el – nekem nem lehetett további megjegyzésem. Ezek a címek különben már nagyon is mindennapiak. Az ő elismerése mindenesetre jólesik, akárhogy is fogadják odafenn. szept. 30. Az Irod. Társ.-ban ma tiszt. tagnak választottuk gr. Esterházy Kálmánt és Lechner Károlyt (az Erd. Múzeum elnökeit) s rendes tagoknak Farnos Dezsőt, Zathureczky Bertát, Csulak Lajost, Tanács Józsefet. okt. 1. A tisztviselők egyesülete választmányával üdvözöltük az elnököt, Bochkor Mihály kúriai bírót, ki ma töltötte be 40. szolgálati évét. okt. 2. Az Athenaeum ma küldte el az utolsó hasábos levonatot a Műv. könyvtára IX. kötetébe szánt Világtörténelmem ből. Pár nap óta Dézsi is küldi Rákóczi III. kötete szedésének folytatását. – A temetőben ma lepleztük le Brassai Sámuel síremlékét; a bronzszobor Kozma Erzsitől, az építészeti rész Pákey Lajostól való. A klasszikusnak mondható ünnepi beszédet Farkas Lajos tartotta. 47 okt. 3. Vőm, Alfréd, mint rendkívüli hallgató, karunkon megkezdte a földrajzi és történelmi előadások látogatását. Eredetileg a Matem. Karba iratkozott be földrajzi és természetrajzi előadásokra, de rossz lába miatt a tömérdek és fárasztó gyakorlatokat nem bírná el, s így jött át. Reméli, hogy a görög nyelvből egy év alatt a pótérettségit leteheti, akkor nálunk is rendes hallgató lehet, s a katonáknak adott kedvezménnyel két esztendő múlva katonai iskolákra képesítő tanárvizsgálatot tehet. Csak kibírja! okt. 6. Részt vettem az aradi vértanúk emlékére az aulában rendezett emlékünnepen. 47 Farkas Lajos beszéde és az ünnepség lefolyásának részletei: Brassai Sámuel síremléke. Átadási ünnepély, 1910 október 2. Kolozsvár, 1910. 34 p.
