Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 3. 1904-1914 (Gyula, 2021)

1906

114 MÁRKI SÁNDOR NAPLÓI III. 1906 Közben engem is akartak hallani; de amit akartam, már előbb elmondtam hall­gatóim előtt, le is jegyezték s így felesleges lett volna nyújtanom az igazán szép gyűlést. febr. 22. Az önkényes uralom minálunk is bemutatkozott ma, gr. Csáky Zsigmond töké­letlen alakjában. Ma reggel érkezett s már de. két század huszár és egy csomó rendőr fedezete alatt kezdte meg látogatásait.14 Az EMKE téren sok hivatal lévén, tanúi vol ­tunk, ez az agent provocateur a csendes utcát puszta megjelenésével miként népesíti be abzúgoló, fütyülő népséggel. Este is alig lehetett járni az utcán testőrei miatt. febr. 23. Ma az EMKE téren ez az őrült kucséber még felháborítóbb jelenetek közt is­mételte immár hivatalos látogatásait. Szentkirályi komámat, kir. táblabíró létére, már tegnap rendőr tartóztatta fel, hogy hivatalába menjen. A koma jegyzőkönyvet véte­tett föl az esetről, s kijelentette, hogy addig nem megy hivatalába, míg elégtételt nem kap. Ablakomból egy órahosszat néztük a látogatások cirkuszi komédiáját, a huszárság mihasznáskodását. Akármily finnyás vagyok, elégtételnek vettem, hogy egy fiú záp­tojást vágott a szomszéd ház előtt az agent provocateur pofájához, mire persze újabb attak következett. Este kávéházam ajtaját a járdán lóháton őrködő huszár zárta el. A kaszinóban aztán az öreg Ferencz József és Bartók György püspökökkel felháborod­va, de mégis nemegyszer kacagva beszéltünk ostobaságai részleteiről. Egy tanítónőtől (Idus) egy leányka megkérdi, miért haragusznak úgy arra a cilinderes bácsira. „Hát, tudod, mert magyar ember, mégsem szereti a magyar hazát.” – „Furcsa – jegyzi meg erre egy zsidó lányka megilletődve –, én zsidó vagyok, s mégis úgy, de úgy szeretem a magyar hazát!” A hóstáti meg trágyás szekérrel ballag a tüntetés helye felől valamerre. „Hová?” – kérdi a másik. „A kormánybiztos menyasszonyáért.” – Andrisék kergetik az unitárius diákokat. Az egyik visszaszól: „Meg ne üssön, bácsi!” – „Dehogy ütlek, csak szaladj, fiam!” – biztatta a rendőr. – A huszároknak meg szinte tetszett, hogy egyik­másik hóstátit attakkal, kard hegyével sem mozdították ki csöndes pipázgatásából a járdáról. Hát – másfelé fordultak. – Most már bizonyos, hogy a heccmeister maga a kormánybiztos, aki egy kis utcai kravall felidézésével akarná igazolni küldetését. – Szo­morú példája, micsoda kezekbe került Magyarország sorsa! febr. 24. Eddig háborítatlanul dolgozhattam otthon; a cirkuszi mutatványok azonban a város más részeiben folytak. – Este tanárköri ülésünk volt, melynek mai vitájában a latin nyelv hegemóniájának barátai kerekedtek felül. Marosvásárhely, febr. 25. De. 11 órakor érkeztem feleségemmel M[aros]vásárhelyre, hol Kozma Gyula kir. főügyész és fia fogadott bennünket. Gyula ajtajában hatalmas kulacs volt, melyet Csontos Olivér ügyvéd színültig töltött trébelyi (vásárhelyi) pompás borral s alatta felirat: Vendégfogadó az bírói kulacshoz. Ilyen kedélyes, göregáboros fogadás után természeten jól telt az idő. Ebéd után Gyulával sétát tettem a szépen épülő városban. 14 Gróf Csáky Zsigmond a Fejérvéry-kormány képviseletében kormánybiztosként érkezett Kolozsvár­ra. A városban – amint a naplóbejegyzésben is olvasható – erős katonai és csendőri-rendőri fedezettel közlekedett. Hivatali látogatásait tüntetően hidegen, vagy egyáltalán nem fogadták. Útját provokatív megjegyzések kísérték, amelyek közül a sikerültebbekről a sajtó is beszámolt. A kormánybiztos érkezé­se utcai demonstrációt is kiváltott. A kormánybiztos megérkezése. Ellenzék , 27. évf. 1906. febr. 22. 42. sz. 3–4. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom