Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 2. 1893-1903 (Gyula, 2018)
1903
Márki Sándor naplói II. 1903 413 megspékelve. Én Éder kassai ügyvéd (gura satului) és Kozora főjegyző közé, gr. Dessewffy Arisztiddal szembe kerültem. Révész Kálmán, a két Szádeczky (akik közül Bélával tegnap brúdereztem), Komáromy Bandi, Pettkó Béla, Fejérpataky Laci, Kunos Ignác stb. voltak távolabbi szomszédaim. A város pompás bora és bőven ömlő pezsgője sem kellett volna hozzá, hogy gyújtson a különben is rendkívül ünnepelt Apponyi szónoklata, mely ezekben a válságos időkben éppen nem hangzott miniszteri programbeszéd szerint. Olyanformát mondott, hogy a nemzet képviselői nemcsak ünnepelni, hanem vezekelni is jöttek ide. Vezekelni azért a sérelemért, amelyet egy korábbi törvényhozás ejtett Rákóczi Ferenc szent emlékén. Mintegy törvényszerűnek tartja, hogy a népképviseleti alapra fektetett országgyűlés tegye jóvá, amit a rendi országgyűlés vétett a legnagyobbszerű nemzeti hős, a tömegek választottja ellen. Az ő mostani megjelenésük az első lépés a népképviselet kiengesztelő munkájának teljesítésére. Ebben egyetért bizonyára a legelső magyar ember, a király is. És ha ekként teljes lesz a nemzeti érzelem, a mai ünnepre nem mint múlékony és értéktelen tüntetésre gondolunk vissza, hanem mint egy szebb jövő kiindulópontjára, amelynek méltó szülőhelye ez a város. - Szép volt a Zsilinszky és Beöthy Ákos (a vice-házigazda) áldomása is, de már keveset hallhattunk belőlük a zajban; Deil Jenő és Lengyel Zoltán csakhamar egy-egy székre fölkapaszkodva, egyszerre beszéltek, amivel nemigen emelték az ünnepély fényét; néhány rendező pedig (pl. Lekly barátom) kétségbeesve szaladgáltak, hogy a város pompás szántói borából juttassanak városuk riválisainak, az eperjesieknek is, akik különben épp úgy lecsepülik őket, mintha Kecskeméten a nagykőrösiekkel esnék ilyen kázus. - Takács Menyhért invitált, hogy jövőre Rozsnyóra, Szieber kassai főigazgató, hogy valahova az ő kerületébe, Kirchner Béla pedig, hogy Aradra menjek min. éretts. biztosnak. Öt óra tájban a két Szádeczkyvel, Pettkóval és Komáromy Bandival Kemény Lajosnak, a városi levéltár buzgó kutatójának kalauzolásával kirándultunk a Bankóba, melynek kedves útján Kämmerer Ernővel és Mayer - gondolom, berlini - festővel találkoztunk. Nagy csomó virágot szedtem feleségem és lányom számára. Hazajövet elmentünk a színházba, hol mindenféle egyveleget ástak elő Rákóczi korából. Legjobban a kuruc dalok tetszettek. A Schalk-házban sokáig nem tudtunk vacsorát kapni, úgy be volt rúgva a pincérünk, de a többi sem igen enyhébben. Szádeczkyék Komáromyval (aki Szádeczky Lajos javára vissza akar lépni az Erdélyi Fejedelemség története megírásától) s Pettkóval éjfélig maradtunk. Arad, júl. 27. Éjfél után Vá egy órakor hazaindultam Kassáról. Hatvanban misét hallgattam Horváth Mihály egykori pléb. templomában. Du. 'A 4-kor érkeztem haza Aradra. Jellemző forgalmi viszonyainkra, hogy Kolozsvár-B[uda]pest-Kassa-Arad közt az 1100 km-nyi utat egymagám (Kolozsvár-Nagyváradot kivéve, hol feleségem is velem volt) útitárs nélkül tettem meg. Kis családomat a legjobb egészségben találtam. Örültek a kassai virágoknak. júl. 28. Vacsorán volt nálunk „a három sváb”: b. Dürfeld, Witauschek, Palliardi. Holnap mennek a hadgyakorlatokra; Alfréd itthon marad 24 tanítóval. júl. 29. Tegnap meghalt Bp.-en Vértessy Sándor v. b. t. t., a Kúria nyug. elnöke. Rohitschon hét év előtt kedves napokat töltöttünk együtt. Ny. b.!
