Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Agrártörténeti tanulmányok - Arad-Hegyalja szőlészetéről. Gazdaságtörténeti áttekintés 1848-ig
187 Arad-Hegyalja szőlészetéről Gazdaságtörténeti áttekintés 1848-ю A rad-Hegyalja alatt azt a félkör alakban elhelyezkedő dombvonulatot értjük, amely a Zaránd-hegységet övezi Máriaradnától húzódva a Fehér-Körös völgyéig, mely közvetlenül az aradi síkságból emelkedik ki. Ez a földrajzilag jól körülhatárolható dombvidék népes falvaival, mezővárosaival már az Árpád-kortól kezdve írásban említett sűrű településhálózatával mint gyümölcs- és bortermő vidék vált híressé. Ha az első írásos említést vesszük alapul, akkor Arad-Hegyalja mai településhálózata a következőképpen csoportosítható:1 Helység Első írásos említés Gyorok 1080 körül Apatelek (Makra) 1169 Világos (Siri) 1169 Galsa 1177 Magyarád 1177 Pankota 1177 Almásegres 1214 Borosjenő 1214 Máriaradna 1256 Kovászi 1278 Ménes 1278 Solymos 1278 Kladova 1318 Aradkövi 1323 Muszka 1331 Ópálos (Pálülése) 1332 Selénd 1332 1 Az Arad és Zaránd megyei falvak első írásos említésére nézve lásd: Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. I. Budapest, 1923-1943., II. 1961.; Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1963.; Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I-V. Budapest, 1890-1913.; C. D. Suciu: Dicjionar istoric al localitájilor din Transilvania. I—II. Bucurejti, 1966-1968.; Anjou-kori okmánytár. I—VII. 1879-1920.; Varjú Elemér: A Tomaj nemzetségbeli losonczi Bánffy család története. I. 1214-1457. Budapest, 1908. II. 1458-1526. Budapest, 1928.; Nagy Gyula: A nagymihályi és sztárai gróf Sztáray család oklevéltára. Budapest, 1887-1889.; Monumenta Vaticana historiam regni Hungáriáé illustrantia. Series 1-6.; Codex diplomaticus domus senioris comitum Zichy de Zieh et Vásonkeő. A zichi és vásonkeöi gróf Zichy család idősb ágának okmánytára. I—XIII. Budapest, 1871-1913.
