Kovách Géza: Válogatott tanulmányok (Arad, 2015)
Héjja Julianna Erika: Kovách Géza tudományos munkássága és szellemi öröksége
12 Kovách Géza ь==? Válogatott tanulmányok negyedük, Kovách Gézához hasonlóan, 70 évnél idősebb volt, s aggasztónak tűnt a szellemi utánpótlás hiánya.22 Az ezredfordulós tudományos körképpel egy időben, 2002-ben a stockholmi székhelyű Erdélyi Könyv Egylet Erdély kövei című sorozata egyik kötetét a kortárs erdélyi magyar történettudomány képviselőinek szentelte. A Dávid Gyula szerkesztette rangos kötetbe a „nagy nemzedék” húsz képviselőjének írását válogatták be. „Még senki sem számolta össze - áll Dávid Gyula szerkesztői előszavában -, hány tagja volt és van ennek a nemzedéknek, s kik azok - de nem is hisszük, hogy ezt valaha össze lehet számolni. Nem lehet egyrészt azért, mert sokan voltak és vannak, s különböző nagyságrendűek: skálájuk a helytörténeti adatokat felszínre hozó középiskolai tanártól, az eklézsiája múltját kutató paptól a tudós akadémikusokig terjed. Másrészt pedig azért sem lehet, mert elmosódnak a szakterületek közti határok, és nehéz megállapítani, ki nevezhető szakmai szempontból is korrektül történésznek. [...] Maradjunk abban, hogy nem kötetünk húsz szerzője alkotja a kortárs erdélyi történészek nagy nemzedékét, ám rangosán képviseli azt.” Kovách Gézától а XVIII. század végi tiszántúli parasztság helyzetéről írt összefoglalás került be az Évek az ezerszázból című válogatáskötetbe.23 Nyilvánvaló tehát, kutatási eredményeit a határon inneni és túli tudományos élet el- és befogadta, személyét - Dánielisz Endre szavaival élve - a „magyar tudományosság oszthatatlanságának bizonyságtevőjeként” értékelték.24 Pál-Antal Sándor négy évvel ezelőtti helyzetértékelésében pedig egyenesen az áll, hogy Aradon „Kovách Géza halála után nincs igényes magyar történelemkutatás”.25 Kovách Géza neve, művei hosszú időre be fognak épülni a történelmi, helytörténeti kutatások vérkeringésébe, hiszen írásai között sokat hivatkozott alapművek is akadnak. „Az biztos, hogy az élet véges - vonta meg a mérleget az idős tudós-tanár 2000-ben - és nincs sok hátra. De én szeretném gyümölcsözővé tenni az előttem álló éveket. Vannak bizonyos elképzeléseim, ha nem valósulnak meg, marad az utókorra - ez a bizonyos hagyaték.” „Összegyűjtött, közöletlen anyag van garmadával. Egyszer ezt is hasznosítani fogja valaki, ha érdekli. Gondolok itt a nagy levelezési anyagra, ami az aradi tudósok tollából származik. Sokatmondóak városunk felívelő szakaszára nézve.”26 Kovách Géza kortársai, történész- és tudósbarátai közül jó néhányuk irathagyatéka a közelmúltban vált hozzáférhetővé. Binder Pál, Imreh István, Jordáky Lajos, Pataki József írott örökségét például egyaránt Kolozsváron, az Erdélyi Múzeum Egyesület Kéz22 Csetri Elek: Összefoglalás az erdélyi magyar történettudományi kutatásokról, 1990-2001. Tizenkét év. Összefoglaló tanulmányok az erdélyi magyar tudományos kutatások 1990-2001 közötti eredményeiről. 1. köt. Szerk. Tánczos Vilmos-Tőkés Gyöngyvér. Kolozsvár, 2002. 283-314. p. (Sapientia könyvek ; 8-9. Tudománytörténet); Pál Judit: Az erdélyi társadalomtörténet-írás helyzete 1945 után. Tudomány és ideológia között. Tanulmányok az 1945 utáni magyar történetírásról. Szerk. Erős Vilmos és Török Ádám. Bp., 2012.43-56. p. (Tálentum; 13.). 23 К. K. Gy.: Évek az ezerszázból. Kortárs erdélyi történészek. Korunk, (2002. aug.) http://epa.oszk.hu/00400/00458/00056/ (letöltés: 2015. 08. 12.) 24 Dánielisz Endre: Kovách Géza. Honismeret, 33. (2005) 6. sz. 93. p. 25 Pál-Antal Sándor: Az erdélyi magyar történetírás ma. Magyar Tudomány, 172. (2011) 8. 981-986. p. 26 MNL BéML XIV. 85. c. 921. tét. Kovách Gézával készített interjúk, méltatások, köszöntők (Réhon József: Vakvágányról a nyílt pályára. Dr. Kovách Géza életéről beszél. 2. Nyugati Jelen, /1999. júl. 20./ 4. p.; Jámbor Gyula: Jókedvvel, ha fáj is valami. Nyugati Jelen, /2000. dec. 23-24./ 7. p.).
