Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
382 Márki Sándor naplói I. 1885 okt. 16. Tegnapelőtt Simándon meghalt az öreg id. Rajla Péter, tisztb. megyei főszámvevő (szül. 1797. nov. 16.), az én „igaz szívű, fogadott bátyám”, mint még fél év előtt is sűrűn küldözgetett levelei alá szokta volt magát nevezni. Ma temetik - s én éppen tegnap küldtem meg neki legújabb két füzetkémet. - Igen derék öregúr volt: a megtestesült munka és becsület, irántam nagyon jó. Szívből sajnálom szegény öreget. Nyugodjék békében! okt. 17. Feleségem tegnap délután gyöngélkedett. Ma, hála Istennek, semmi baja. - Ipám 1-2 hétre kiment Mezőhegyesre. okt. 18. Réthy Lacival brúdereztem a Wittmannban. Délben Jancsóval együtt nálam ebédelt. Említi, hogy Z. Kiss Béla hosszú bírálatot írt volt Dósamról, de, mert Gyulai nem akarta kiadni a Szemlé ben, elégette. - Délelőtt a könyvtárt végképp átadtam Jánosi Bélának. okt. 19. Az aradi árvaszék okt. 15-ről értesíti feleségemet, hogy a szegény Laci részét, testvéreivel együtt, oldalági törvényes örökösödési jogcímen örökli. okt. 21. Egy társaságban megismerkedtem Reiner Adolffal, kit a múltkor mint esküdt elítélni segítettem. Aradon marad, átvevén a N[eue] Arader Z[ei]t[un]g szerkesztését. Verdiktünket a lapok nagyon bírálgatták. okt. 22. Édesapám bővebben ír szegény Pista hátrahagyott családjának helyzetéről. Kifizette Pista váltóadósságait, ezüstneműiket kiváltotta stb. Majdcsak meglesznek valami keservesen. okt. 23. Este Hegedűséknél töltöttünk pár jó órát. Tegnapelőtt viszont ők voltak nálunk. okt. 27. Spitkóék korán reggel megleptek bennünket látogatásukkal. Pár napig maradnak. - Este Jancsó is nálam vacsoráit. okt. 28. Velők ma feleségem és ipám kiment Mezőhegyesre, s este visszajöttek, igen csúnya, esős időben. okt. 29. De. líceumunkban keresett engem Kovács János kolozsvári unit. főisk. igazgató, s bemutatta Richmond Night-ot, a providence-i (Rhode Island-i) egyetem B. P. fokú garduáltját, ki nővérével, Karolinnal s ennek barátnéjával, Bowen Eddel utazik hazánkban. A rokonszenves ifjú, szőke yankee-vel azután törtük a német nyelvet, s kollégáim, kivált Jancsó kíséretében megtekintettük az intézetet, melyről Richmond is, Kovács is a legnagyobb elösmeréssel nyilatkozott. Az amerikai volt kinn a vértanúk kivégeztetése helyén is, és említvén, hogy a 13 arcképét hiába kereste, megáján-