Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
Márki Sándor naplói I. 1879 209 szept. 18. Juliska nénémnek tegnap este lánykája született. Az enyém is erősödik, s naponkint kedvesebb lesz, kivéve mikor nem házsártoskodik [sic!]. Feleségem is olyan szép mama, amilyen csak kell! szept. 29. Bérczy Ernő nálam volt búcsúvacsorán. Betelt Araddal, s holnap hazamegy [Nagyváradra ügyvédbojtárkodni. okt. 3. Édesapám újabb unokát jelent be. Mariska húgomnak szept. 30-[án] Mariska nevű lánya született. Üdvözli Mariska lányom! okt. 4. Egypár kolléga fejébe vette, hogy egy kis részvénytársaságot alkot értékpapíroknak és sorsjegyeknek vételére. Egy részvény ára havonkint 1 frt, 5 évi játékidő mellett. Én talán 2 részvényt tartok meg, ami 5 év alatt 120 frt befektetésnek felel meg. Talán nyerünk valamit, vagy legrosszabb esetben (ha egy legeslegrosszabb nem következik be) visszakapjuk pénzecskénket. Próbál az ember mindenképp megtaka- rítgatni egy-két krajcárt. Kislányunk részére is betettünk 24 frt-ot (szakácsnénk 100 frt-ot gyümölcsöztethet - mégis mi vagyunk az urak!), s 18-20 éves korára kelengyéjét is szeretném biztosítani 1500-2000 frt-ig. Csakhogy jövőre jön a 300 frt-os fizetéslevonás, s ez méltán gondolkodóba ejthet egy olyan embert, akinek 100 frt a havi fizetése, s ebből csupa reménytáplálásra havonkint vagy 10 frt-ot kellene fordítania! No, ha tudná a feleségem, hogy nemcsak beszélek, de még írásban is töprengek e pénzdolgokról, pláne búnak eresztené fejét. Hát inkább ne is írjunk semmit! okt. 5-7. 5-én (vasárnap) „egész családommal” kimentem Gyorokra egy napra. Hanem három lett belőle, mert Spitkóék nem eresztettek bennünket. - Délután Rácz Károly látogatott meg bennünket, ki most a Zarándi egyházmegye történetét akarja kiadni. Egy-egy ilyen emberrel beszélgetve tudja meg az ember, hogy tulajdonképp mégiscsak fényesen megy az ő dolga, ha ezéhez viszonyítja. Valami 50 frt-ot költött már munkája érdekében, holott néha az is megfájdítja fejét, ha egy levélre 5 krajcáros bélyeget kell vennie. Amellett csupa tűz és lélek, ki folyton tárgyáról beszél, s abban egészen otthonos. Igazán több szerencsére s legalábbis jobb lelkészségre volna érdemes. A szögletes, igénytelen ember egészen megnyerte rokonszenvemet. - 6-án Mangold is kijött a maga családjával; Pirchala csak egyedül. Ekként egész kis líceum gyűlt össze Gyorokon, s a szüreti idő nagyon kedélyesen folyt le. 7-én meglátogattuk Simay polg. isk. igazgatót és Péterffy ügyvédet. Simay állítólag avval gyanúsított engemet, hogy Földrajzat a pécsi Néptanodában én dorongoltam úgy le; pedig négy év óta színét sem láttam annak a lapnak. Este kocsin jöttünk haza. okt. 8. Befejeztem azon „hőskölykeményem”-nek lemásolását, melyben a szept. 27-én Gyorokra kitávgyaloglott „tizenhárom” aradi atléta viselt és nem viselt dolgait megzengtem, s melyet Sárói kolléga látott el sikerült illusztrációkkal. A kézirat most már kering, s kivált Borossnak okoz bosszúságot, ki (igen gyöngéden) csak afölött sajnálkozik, hogy vakságom tekintetében „is” nem hasonlítok Homérhoz. okt. 9. Juliska a kislánnyal s a két cseléddel kiment Muszkára szüretelni. Én magam talán csak másfél napra rándulhatok majd ki, mert Muszkára nem kapunk vakációt.
