Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
108 Márki Sándor naplói I. 1876 őrt állottam a Halászbástyán, hol egész éjjel a vízszívogató gépek zakatolását kellett hallgatnom. - 28-tól 1-ig az Egyetemi Könyvtárban gyűjtöttem a Deák-adomákat; összejött 104; 3-ról 4-re napos voltam az önkéntes osztályban; 5-ről 6-ra (éjjel) őrt állottam az Államnyomdánál. - 7-én a bécsi Buchhändler Correspondenzben egész cikket olvastam Értesítőmről,3 Ein trauriges Zeichen der Zeit.Aa Ugyanakkor az esztergomi Irod[almi] Értesítő is szívesen emlékezik meg e lapról. „Márkinak fő hibája - úm. - fő érdemében észlelhető. О egy különleges tért elfoglaló, könyvészeti szaklapot indított meg a közjó előmozdítására. Ha »Mokány Berci'« vagy »Barátfüle« stb. félék szerkesztésére vállalkozott volna, kedvezőbb sorsra számíthatott volna, most azonban be kell érnie öntudatával és egyesek elismerésével, kik idővel talán ugyanily sorsra juthatnak. Óhajtjuk, hogy eddig kifejtett száraz és fárasztó, de hasznos és dicséretes munkálkodása egy még termékenyebb irod. tevékenységnek záloga legyen, hogy a tapasztalt mostoha viszonyok ne lankasszák, sőt növeljék tetterejét.” E lapot Maszlaghy Ferenc és Séda Ernő szerkesztik; amazt Pozsonyból, emezt a fővárosból ismerem; a cikk szerzője mindenesetre Séda. Febr. 23-án pedig Horvát Árpád buzdított, hogy a könyvészettel ne hagyjak fel, s hogy mindenesetre megírjam a magyar nyelv és nemzetiség történetét. Ugyanezen nap éppen a történetből tartottam órát, midőn az árvíz veszélyes voltát jelző 3 ágyúlövésre a fiúkat haza kellett bocsátani. - Most márc. elején jelent meg Moenich és Vutkovich névtára5 a magyar írókról; ebben van először megírva életrajzom, melyhez 1-2 adatot felszólításra magam szolgáltattam; születésnapomat hibásan teszi ápr. 27-re márc. 27. helyett. - Tegnap, 8-án céllövésen voltunk; húsz lövést tettem, de gyalázatos rossz eredménnyel. - Ma (9-én) a Földr[ajzi] Társulatban meghallgattam Ónody Bertalant, ki ázsiai útjáról értekezett. Rám nem gyakorolt valami jó benyomást. márc. 10. 70. számú ezred-napiparancsában Gammel ezredes 11-ed magammal „Gefrei- ter”-ré nevezett ki. Egy csillag. Ennek az lesz az eredménye, hogy a fiúkat holnap reggel nem tudom majd kordában tartani, oly jó kedvök lesz. Egyúttal kaptam valami 10-ed magammal kaszárnyaáristomot, minthogy a céllövésre való elindulásnál nem voltam jelen (8-án), hanem úgy lobogtam egy tejhordó kocsival utánuk. Mikor töltjük ki ez aranjuezi szép napokat, ma még nem tudom. márc. 11. Tudom már: még ma este kezdünk hozzá. Du. 5 órakor. Petzrik, Baumerth, Dobó, Bánó és jómagam a 3. kompánia 4. cúgjában. A többi delikvens máshol. márc. 12-13. Új méltóságomban mint Aufführer szerepeltem a Militär Schiessstáttnél. 2 baka és Кару volt velem. Dolgunk alig akadván, Kapyval jól eltöltöttem az időt. [márc.] 14., 15., 16., 17. Kaszárnyaáristomban. Tegnapelőtt (15.) a századdal együtt vettünk gyakorlatot, 14-én az altiszti iskolába is el kellett mennünk, s amellett saját iskolánkban is kiülni a délutáni órákat, mi minden időt elvett tőlünk; hanem az este - az azután a mienk volt; majd felfordítottuk a kaszárnyát, olyan vígan vacsorálgattunk. Igaz, hogy 3Ein trauriges Zeichen der Zeit. Oesterreichische Buchhändler-Correspondenz, 17. évf. 1876. febr. 5. 5051. p. 4a Ti. sajnálja, hogy megszűnt. 5 Moenich Károly-Vutkovich Sándor: Magyar írók névtára. Pozsony, 1876. 624 p.
