Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)
MArki Sándor naplói I. 1891 599 alapítványt tettek a szünidei gyermektelep egyesület javára, s ezt Herschler Lipót szép beszédben tudatta velem, csokrot is adván át. A VIII. oszt. részéről Fleischner Márton köszöntött fel. márc. 20. A IV. A. oszt. Blumgrund köszöntött fel s adott csokrot. írásban üdvözöltek az aradi és a sugárúti kollégák is. - Salamonnal ebéd után beszéltem. Jó kedve volt, szinte ugrált. „Ebédnél bort, utána konyakot iszik, hogy az egyetemen előadást tarthasson. De ez sem izgatja már eléggé, s előadás után igen fáradt. Már ez évben is csak barátai unszolására tanított; lemond, s jövőre nem tanít egy millióért sem. Este 9-kor fekszik, reggel 9-kor kel - délig mégis álmos. Ő már nem produkál többet.” - ? - Nem tudja, micsoda bajt vesz nyakába, ki a középkor tanítására vállalkozik; ő 12 évig foglalkozott e meddő munkával, melyet senki sem méltányol. - Leányát a maga módja szerént szoktatta stílusra: mindennap levelet íratott vele - magához. „Nem a feleségem” - szólt, midőn a szobából kimentünk, leányára mutatva. - Nagy Gyula levéltárnokká, Tagányi fogalmazóvá lépett elő. márc. 21. A IV. В-ben Schwarz Gyula fejezte be a névnapi köszöntők sorát. - Mangold említette, hogy a középkori tanszékre beadott folyamodásához középkorának kéziratát is mellékelte; meg a keresztlevelét, hogy zsidónak ne nézzék. Sarkad, márc. 22. Harmadmagammal hazamentem Sarkadra, hol édesapámat derült kedélyben, jó egészségben találtam. márc. 23. Feleségemet, ki Zsigáékhoz ment Mezőhegyesre, elkísértem Kétegyházáig, én pedig Aradra rándultam be, hogy megbeszéljem könyvem nyomatása ügyét Réthyvel. Mondta, hogy neki teljes ambíciója e könyvnek kifogástalanul való kiállítása - hiszen összes kiadványai közül csak ennél számolhat rá, hogy még 2-300 esztendő múlva is idézni fogják. - Hegedűséknél s az Alföldnél tett rövid látogatás után az időt néhány kollégámmal (Nesnera, Dömötör, Goldi§, Hidegh, Gurnesevics, Körmendy) töltöttem Wittmann-nál. márc. 24. Aradról Mezőhegyes felé kanyarodtam, honnan feleségemmel együtt - kit Tóni kísért ki a vasúthoz - folytattam utamat. Ebéden Kétegyházán az öreg Szekérnél, ki sokat beszélt Arad félszázados történetéről, Beszédes mérnökről stb. - [Békés]csabán Fábián főispánnal beszélgettem, és részvéttel hallottam, hogy az öreg Haan reménytelenül beteg. márc. 25-26. A csúnya időben Sarkadon benn pletykáztunk, olvasgattunk, kvaterkáztunk. márc. 27. Születésnapomat kis családom és édesapám szerető körében tölthettem. - Nagy Iván tudatta, hogy ismét beajánlt az Akadémiához. Tehát ismét bukom. márc. 28. Jani negyedmagával hazajött az ünnepekre. A ház megélénkült. Búzás Kálmán ellenőr, Kovács Albert írnok is mindig itt van most vacsorán, itthon van Gábris húgom is, és vacsora után annyit mókázunk, hogy édesapám - mi Sarkadon nagy szó - 11 órakor is alig akar lefeküdni.
