Erdész Ádám (szerk.): Márki Sándor naplói 1. (1873-1892) (Gyula, 2015)

Márki Sándor naplói I. 1890

587

Kölcsey Egyesület alelnökségéről, s ebben része volt az egyesület rossz vezetése miatt hozzá intézett levelemnek, mely kissé elkeserítette. Igen jó szándékú ember, de szobatudós.

okt. 26.

Hűlésem miatt itthon maradtam, különben is vasárnap lévén.

okt. 27.

Meghalt Aradon az öreg jó b. Bánhidy Albert, a legkedvesebb és legbecsületesebb s egyúttal a legmegszokottabb öregurak egyike. Nyugodjék békében!

okt. 28.

Koszorút küldtem szent emlékű édesanyám sírjára.

okt. 29.

Duschek Pista Sz[ent]gotthardról (Doboka megyéből) az öreg Janka Géza hagyatékából megvásárolt mintegy 400 db könyvet (közte egy teljes Fesslert s Brockhaus lexikonának utolsó teljes kiadását), s üveges szekrénnyel együtt elküldte; mintegy 50 frt az ára. Voltaképp viszonzás akar lenni azért, amit feleségem csak ma mondott meg (s ez szerénységének és jó szívének egyaránt jele), hogy pár hónap előtt, midőn szegény Duschekék a lakáspénzt nem tudták kifizetni, a gorombáskodó házmestert ő fizette ki.

мои. 2.

A budai németvölgyi temetőben feleségemmel és Juliskával meglátogattuk szegény Pista bátyám sírját. - Tóni ma lakását (melyet a múlt szept. 18,-ától kezdve mint vendég „nálunk bírt” - szép magyarul szólva) a Múzeum körútra tette át. Ebédre, vacsorára tovább is vendégünk marad.

мои. 4.

Nov. l-[jén] meghalt Bócz Antal, a leleszi prém. társház gondnoka és orsz. levéltári jegyző, 47 éves korában. - A VIII.-ba járt, midőn mint váradi „pocolista” szüleinél laktam, s nagyon jól emlékszem velünk, kicsinyekkel elkövetett tréfáira. Ny. b.!

MOV. 6.

A „repail” nem sikerült, kárba veszett két este, melyet az alapszabályok készítésére pazaroltunk, hogy a Kárpát Egyesület budapesti osztályát megszüntetve, önálló turista egyesületet alkossunk. A mai zajos gyűlésen lemondott minden tisztviselő, csak Eötvös Loránd jelentette ki, hogy ő nem mond le. (Pedig aligha ő nem unja legjobban a heccet.) Maradunk a régiben - s kétségtelenül a régi tisztviselőkkel. - Dörre szívesen vállalkozik rajzokra Arad monográfiájához.

Mov. 7.

Vinkler József kanonok, ki most címz. püspök lett, s kit emiatt, mint, aki kis deák koromban egy arannyal jutalmazott egy történeti dolgozatomért {Bihar története, 1868.) üdvözölni illőnek találtam, igen szíves levéllel válaszolt. A keresztény szellemet, melyre annak idejében buzdított, látni véli azóta kifejtett munkásságomban, de - igen helyesen - „a szülői gyöngéd nevelésnek és példaadásnak (az ő buzdításainál) még többet, legtöbbet hajlandó tulajdonítani”.

mov. 14.

Az öreg Dékány Ráfael nagybeteg. A II. kér. gimnázium néhány nebulója (kiket azelőtt tanítottam) odasettenkedik Jancsóhoz, hogy „Djekány] már úgyis meghal; nem jöhetne-e át helyette Márki tanár úr?” Jancsó (a hálátlan!) elkergette őket.