Erdész Ádám (szerk.): Gyula város történetének kezdetei (Gyula, 2015)
Dusnoki-Draskovich József: Gyula város településtörténetének kezdetei
Dusnoki-Draskovich József f Gyula város településtörténetének kezdetei 59 tőén az országos főméltóságok, a bárók sorába emelkedett, és egyik biztos támasza lett a király megerősödő, kevés emberre alapozó kormányrend- szerének.193 Meglepő módon 1405. október 6-án egy hatalmaskodási ügyben Ma- róthi gyulai várnagyai („castellani de Gywla”), Vízközi András és Benedek szerepelnek, márpedig, ha Gyulán már létezett volna vár, annak az uradalom tartozékait felsoroló oklevelekben az első helyen kellett volna állnia.194 A rejtély megoldására egyetlen magyarázat kínálkozik. Maróthi várnagyai Losonczi János megerősített udvarházát, kúriáját foglalhatták el, amelyet várnak (castrum) nem, de védelmi célra is alkalmas kastélynak (castellum) lehetett nevezni.195 E védhető kastély földesúri lakhelyül szolgáló épülete volt a palota. Feltehetőleg ennek emlékét őrzi az 1511-ből ismert gyulai Palotahely utca,196 amely a középkori plébániatemplom közelében volt. Maróthi János azonban nem itt, hanem a korabeli Gyulától keleti irányban, a Fehér-Körös ágai között lévő szigeten építette fel várát. Vár és kastély építéséhez egyformán királyi engedélyt kellett elnyerni, de ilyen nem maradt fenn sem a Losoncziak, sem Maróthi János birtoklásának idejéből. A vár létezéséről csak a várkápolna ünnepélyes felszentelését tanúsító, 1445-ben kiadott oklevélből értesülünk,197 vagyis a vár építésének befejező stádiumában. Kérdéses, hogy Maróthi, illetve gyulai várnagyai mindjárt a birtokadományozást követő években vagy csak az 1410-es évek elején indították el az építkezést.198 A Feld István régész által végzett falkutatások egyik jelentős eredménye az, hogy 1420 körül már megépült 193 GyO 3-8., BHT 53-54. Karácsonyi: Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése. 96., 99. és Maróthy János macsói bán élete. In: Karácsonyi János írásai Gyula történetéből. 107-124., Csorba Csaba: i. m. 16-21. Maróthi a Zsigmond elleni összeesküvésben részes Zsámbokiak és Pekriek óriási birtokait is megkapta. (Engel Pál: Királyi hatalom és arisztokrácia viszonya a Zsigmond-korban. 47. Vö. még: 60. és 65-66.) 194 GyO 8. és BHT 55. 195 Vö.: Fügedi Erik: Vár és társadalom a 13-14. századi Magyarországon. 12-13. Fügedi szerint az 1470-es évekig a vár és a kastély között a különbség az erődítés mértékében keresendő, a kastélynak lehet védhető tornya, de nem lehet körítőfala, se árka, mert ez már a vár jellemzője. 196 GyO 60. Hasonló álláspontra jutott korábban Csorba Csaba is: i. m. 14-15. és 24-25. 197 ВО II. 48-49., GyO 14., BHT 55-56. és Karácsonyi: A békésgyulai római katolikus plébánia története. 33-34. 198 Parádi Nándor a régészeti feltárás alapján а XV. század elejére datálta az építkezések megkezdését. (A gyulai vár ásatásának építéstörténeti eredményei - Magyar Műemlékvédelem. 1961-1962. Bp. 1966. 135-165.) Karácsonyi Maróthi János életrajzi adatait tekintve (Maróthi 1415-től három évig török fogságban volt) 1418 és 1445 közé tette a vár építésének idejét. (Gyulának, a gyulai uradalomnak és a gyulai várnak keletkezése. 102-103.) Sokkal valószínűbb azonban, hogy 1415 előtt megindult az építkezés. A török betörései már 1390-től fogva ismétlődtek a délvidéken, Maróthi ottani birtokait is fenyegetve, ezért minden oka megvolt rá, hogy Gyulán, mint biztos helyen várat emeljen.
