Erdmann Gyula: Honismereti füzet 3. - Körösök vidéke 3. (Gyula, 1990)

Honismereti, helytörténeti írások - Honvéd-áldozatok a Kastélyi-temetőben

Osán Gergely fej fáján a felirat fölötti rajz két összefent kardot, s botra tűzött páncélsisakot ábrázol. E feliratok arra utalnak, hogy itt két ember Békéscsaba 1944. október 6-i elestekor vesztette életét. Mivel eddig nem akadtam olyan adatra, amely Csaba orosz elfoglalásakor vívott harcról, akárcsak kisebb csetepatéról is hírt adna, alaposan meglepett e fölfedezés. A temetőben kutakodva összeakadtam egy idős asszonnyal; az akkor 91 éves mama a hősi halottak mellett vágta a csalánt a disznójának. A néni aztán elmesélte, mi történt a két katonával az aradi vértanuk eme csabai évfordulóján. Kelle Pálné, Balázs Zsófia a Kastély utca 52-ben (az utcasarkon, a Körgátnál) lakott beszélgetésünkkor, 1982-ben (1985-ben még élt). 1944. október hatodikán Tíz(óra) tájban jöttek az oroszok, a Corvin uccán meg a Körös - parton, Gyuláról. Itt ezek megálltak, autójukkal lőttek néhányat. [Páncélkocsijuk géppuskájával, tankjuk ágyújával? Nem tudni. Viszont a gyermekkoromban hallott emlékezésekből tudom, hogy e napon a Corvin utcát, amely a Kastélyi-temetőt a Kastély utcával párhuzamosan keríti, tankágyúikkal belőtték, a Corvin utca 7. számú ház környékét alaposan szétlőtték - ezt magam féléves kisgyermekként éltem túl a Corvin 7ben.] Bejöttek a temetőbe, megnézték, nem bújtak[e] ide. Itt nem volt semmi. A kis ucca [a Cser utca!] sarkán a Körös-parton ez a két katona lőtt rájuk, menekültek volna az egyik házba, de ott lelőtték őket. Betettük az udvarba [őketl, az a ház, amelyik helye [most] üres; másnap temettük el őket. Jött Kiszely, most temetőcsősz. Beletettük a két koporsóba. Én levettem a bakancsukat, hogy ne abban menjenek a túlvilágra, betettem a koporsóba. Volt náluk papír, hogy kicsodák, elküldtük a családnak; két év múlva eljöttek, azóta se voltak. Kiszely pénzt gyűjtött, abból rendbe tette a sírjukat, most már megint gazosak." Úgy emlékezett, hogy ez a két katona dunántúli volt, s egyiküknek Csabán él valami rokona. S hogy akkoriban úgy hallotta, a két katona éjszakára egy házban felejtette magát, s ahogy továbbálltak volna, érte utol őket a Vörös Hadsereg. Spekulálhatunk, áldozatoknak, mártíroknak, avagy hősi halottaknak tekintsüke a 39 évesen elpusztult Osán Gergelyt, s társát, a ki tudja hány éves korában lelőtt Ács Imrét. Hajlok rá, hogy az utóbbit fogadjam el mert akkor, 1944 őszén hősi halottaknak tekintette őket a csabai nép. Sarusi Mihály