Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)
Az egyház- és alapítványügyi munkálat
az uralkodó oldozhatja fel a patrónust. Ha egy birtok nem római katolikus kézre kerül, az új birtokos továbbra is teljesítse az addigi patrónusi kötelezettségeket. Fordított esetben viszont a római katolikus birtokos is köteles legyen a birtokkal járó más vallásbeli egyházi terheket viselni. Hasonló álláspontot képviselt Győr megye is. 23 A patrónusokkal foglalkozó szakaszt Zala küldöttsége azzal is kiegészítette, hogy a megyéspüspök legyen köteles minden esetben a patrónus által megjelölt plébános személyét elfogadni. 24 Borsod azonban azt javasolta, hogy a magánszemélyeket oldozzák fel a patronátusi kötelezettségek alól, úgy, hogy az egyházak se szenvedjenek anyagi veszteséget. A megyék arra törekedtek, hogy a papképzést minél jobban a nemzet ellenőrzése alá vonják. Zala választmánya törvényt kívánt alkotni arról, hogy ezentúl a világi és egyházi ifjúság nevelése is a törvényhozás hatáskörébe tartozzon 25 : a papnövendékek fogják ugyanis a jövőben a népet erkölcsre tanítani, és jó hazafiakká nevelni. Nógrád azt is fontosnak tartotta, hogy a papnövendékek megismerkedjenek a hazai törvényekkel is. A szemináriumokkal kapcsolatban Bács küldöttsége azt hangsúlyozta, hogy a papnövendékeket ne csak az egyházi tudományokra oktassák, de az embertársaikkal való helyes bánásmódra is. Továbbg arra is készítsék fel őket, hogy ne csak szóval, de cselekedeteikkel is hirdessék Isten igéjét. Nógrád közgyűlése úgy látta, hogy az egyetemhez csatolt szemináriumon kívül még öt papi nevelőházra lenne szükség. Somogy a pesti szeminárium mellett csak a három érseki egyházmegyében akart papnevelő intézetet fenntartani. Szatmár vármegye azonban nem értett egyet az országos bizottság által is megfogalmazott javaslattal, mely szerint a szemináriumok számát csökkenteni kéllerie\ A megyei választmány szerint a papság fő célja a vallásosság és erkölcsösség előmozdítása, ezt pedig csak úgy lehet elérni, ha a papnövendékeket a megyés püspök szoros felügyelete alatt képzik és nevelik. 26 A választmány szerint a szabályozott püspökségek pénztárának megszüntetésével a megyés püspökök a pénztárba történő fizetés helyett közvetlenül gondoskodhatnának saját papnövendékeikről. 27 Több megye, pl. Bács, Somogy és Szat23 A korszak felfogása szerint a kegyuraság a birtokkal összefüggő tartozék, jogosítvány. Ha valaki másra ruházta át a birtokot, átruházta a a földbirtokra épülő kegyuraságot is (1. Rácz 1997. 16.). M Ez a kérdés a kegyúri jogok közül a prezentálás! jogot érintette. A kegyúrnak ugyanis hatalmában állt a megüresedett egyházi javadalom betöltésére alkalmas egyházi személyt állítani, akit a megyéspüspök iktatott be tisztébe (Rácz 1997. 13). 25 „egy szabad alkotmányú országban minden köztárgyat illető dolgokat elintézni, az egyes polgároknak szintúgy, mint az egész hazának boldogságát eszközleni, s így az ifjúságnak célerányos, és a közjónak előmozdítására hasznos neveltetését is elrendelni az ország törvényhozó testéhez méltán tartoznék,..." (Zala vármegye küldöttségének észrevételei... 114.) 26 Somogy, Szatmár és Bihar is azt javasolta, hogy a szerzetesjelöltek, illetve a papnövendékek 24 éves koruk előtt ne tehessék le a fogadalmat. 27 Az 1802 januárjában és októberében kiadott rendelkezés szerint valamennyi egyházmegyének külön szemináriummal és „agg-menhellyel" kell rendelkeznie. Az 1803-ban megszületett uralkodói rendelet értelmében a szemináriumok költségeiről, amennyiben az erre a célra szolgáló alapítványok nem elégségesek, a püspököknek kell gondoskodniuk. Az uralkodó által megsza-
