Völgyesi Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején. A rendszeres bizottsági munkálatok megyei vitái 1830-1832 - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 9. (Gyula, 2002)

A köznevelési munkálat

tárgyat kellene magyarul tanítani. Bars megye küldöttsége nemcsak a közügyek intézésében, de az élet minden területén elsőbbséget akart biztosítani a magyar nyelvnek. Ahhoz, hogy a magyar nyelv az őt megillető helyre emelkedjen, elengedhetetlennek tartották, hogy az oktatás nyelve kizárólag a magyar legyen: "hinc ad scopum hunc obtinendum unum ex efficacissimis mediis futurum arbi­trantur SS. és OO Comitatus huius, si tam in scholis vernaculis, quam Gramati­calibus, Humanioribusque, item in toto cursu Academico cuncta obiecta, et sci­entiae, quae per Docentes proponuntur, Lingva Hungarica proponantur, tali­terque cum hausta Doctrina ipsa quoque Lingva Patria a primis incunabulis per totum Educationis cursum in veram proprietatem cunctorum in utiles Patriae Cives semet formantium Regnicolarum abiverit." 25 A törvényhatóságok egy része a nemzeti nyelven történő oktatás mellett különös figyelmet fordított a történelem, mégpedig a hazai történelem tanítására. Az országos bizottság ugyanis a hazai históriai ismeretek oktatását ki akarta hagy­ni a grammatikai osztályok tanrendjéből. Zala választmánya ezt helytelenítette, mivel a gyermekek jelentős része a grammatikai osztályok elvégzése után nem tanult tovább, így a történeti ismeretek elsajátítására sem lett volna módja. Szat­már véleménye szerint a nemzeti érzés kifejlődése és táplálása szempontjából nem lehet elég korán kezdeni a magyar történelem tanítását. Sopron megye bi­zottsága a hazai történelmen kívül a gazdaság és a helységek igazgatásának ala­pelveit is meg akarta ismertetni a grammatikai osztályok tanulóival. 26 Hasonló véleményt fogalmazott meg Nógrád küldöttsége is. Elképzelésük szerint a gram­matikai iskolákban magyar nyelven kellene mindent tanítani, a latint pedig rendes tantárgyként, a magyar segítségével oktatnák. A magyar és latin grammatikán, valamint az arithmetikán kívül a tanulók megismerkednének a természet történetével és a hazai történelemmel. Bihar választmánya fontosnak tartotta, hogy a grammatikai iskolákban valamennyi tárgyat magyarul tanítsák, ebben az esetben a gyermekek képesek lennének a koruknak megfelelő históriai ismeretek elsajátítására is. Elismerték ugyanakkor, hogy az ország alkotmányának és a tu­dományoknak mélyebb megismeréséhez elengedhetetlen a latin nyelv ismerete. Ezért a latin nyelvet, a jogi és filozófiai fakultásokon pedig a görögöt is rendes tantárgyként kellene oktatni. Bihar szerint a német nem lehet semmilyen körülmények között sem az oktatás nyelve, de Magyarországnak az örökös tar­tományokkal való összeköttetése miatt ennek ismerete is igen hasznos lenne, ezért a németet is rendes tantárgyként kellene tanítani. Győr vármegye küldöttsége is azt javasolta, hogy a történelmet, földrajzot (földleírást), számtant és az ehhez közel álló geometriát és algebrát magyarul tanítsák a grammatikai osztályokban. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a megyei javaslatok nem tekintették többé uralkodói felségjognak a nemzeti nevelés alapelveinek kidolgozását (mint ahogy az 1791:LXVII. tc. értelmében nem is volt többé az), a kérdés szabályo­zását a törvényhozás hatáskörébe akarták vonni. Az oktatás és nevelés rendsze­25 MOL Kanc. Diaet. 10. cs. 60. r. 26 MOL Kanc. Diaet. 11. cs. 208. r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom