Dóka Klára: A Körös és a Berettyó vízrendszer szabályozása a 18-19. században. Egy táj kialakulása - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 7. (Gyula, 1997)

9. Szabályozások 1836-tól a polgári forradalomig

adott politikai helyzetből, részben a Tisza-völgyi birtokstruktúrából következett, hogy folyó szabályozásában főként a mérsékelt ellenzékhez tartozó főnemesek váltak érdekeltté (Károlyi, Wenchkheim, Eszterházy, de malomcsatornánál József nádor is fő részvényes volt). Mint ismeretes, 1845-ben Vásárhelyit bízták meg az új Tiszaszabályozási terv elkészítésével. Az alapkoncepcióval június 8-ra, a részletes „előleges javaslattal" 1846. március 25-re lett készen. Tervében az 1214 km Tiszát 102« átvágással 756 km-re kívánta rövidíteni. O a mellékfolyókkal nem foglalkozott. Az 1840-es években egyéb Tisza-tervek is készültek. Ezek közül érintette területünket Lamm Jakab kassai kerületi mérnök vízosztáson alapuló terve, mely szerint a Szamos, Kraszna folyókat az Ér völgyén keresztül a Berettyó Sárrétjébe, innen a Körösbe, Csongrádnál pedig a Tiszába lehetett volna vezetni.

51 1846 áprilisában a Tiszavölgyi Társulat újabb ülést tartott, ahol terve érdemi vitájába Vásárhelyi már nem tudott belefolyni. Hirtelen bekövetkezett halála után Keczkés Károly vette át a Tiszavölgyi Társulatban a műszaki ügyeket. A tiszai ártereket nádori bíróság által felkért mérnökök ellenőrizték, hogy a kivetéseket igazságosan el tudják osztani. E felmérések nem készültek el az összes mellékfolyókról csak a Tiszáról, és a vele közös árterekről. Vidékünkön a Tisza-Berettyó árterén 470 418 holdat írtak öszsze.

52 Keczkés Károly jó gyakorlati érzékkel rendelkezett és a következő években megteremtette a szabályozás műszaki kereteit. Nyolc vízszerkezetet hoztak létre, melyek élére egy-egy osztálymérnök került. Döntöttek a társulati hozzájárulás nagyságáról, a munkához szükséges kölcsön összegéről, és Széchenyi közreműködésére évi 100 000 Ft államsegélyhez is jutottak.

53 Ebből az összegből ugyan a békési és bihari munkákra nem futotta, de a tiszai munkálatok megindulása pozitív hatással volt a Körös-vidékre is. 1847. augusztus 27-én Tiszadobnál megkezdődött a szabályozás, ahol átvágás és töltés is épült. Ezzel vége lett annak az évszázados vitának, ami a Hortobágy elzárása vagy az itteni fokok megnyitása körül folyt. A Körös-szabályozási Társulat is a Tiszavölgyi Társulat békési osztálya lett, Bodokyt osztálymérnökké nevezték ki. A közös szervezet alapszabályait 1846. június 30-án fogadták el a gyulai érdekeltek.

34 Levélben üdvözölték Széchenyit, kérték, hogy látogassa meg a Körös-vidéket.

55 A szabályozási munka megkezdéséhez szükségük volt az összes térképekre, tervekre, mérési jegyzőkönyvekre, melyek eddig készültek. Wenckheim József, a vidéken korábban tevékenykedő Zelenka Lajoshoz fordult segítségért, aki ezekben az években már a Vízi és Építészeti Főigazgatóság egyik