Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

ELEK LÁSZLÓ: A békésszentandrási felkelés irodalmi emlékei

- 94 Felhasznált források és irodalom: Márki Sándor: Péró lázadása, Bpest, 1893. Szekfü Gyula: A száműzött Rákóczi, Bpest, 1913. Thaly Kálmán: Tokodi Márton (Péró veszedelme) és egy névtelen egykorú versei, BMRT. Évk. VI.k. 1879/1880. Thaly Kálmán: A békés-szent-andrási csata és Gyula ostroma 1705-ben; BMRT. Évk. VI.k. 1879/1880. A kuruckor költészete I-II. Állami írod. és Művészeti Kiadó, Bukarest, év nélk. A kuruc küzdelmek költészete (Vargha Imre előszavával) Akad. kiadó, Bpest, 1977. Haán Lajos: Békés vármegye hajdana II, Oklevéltár, Pest, 1870. Tessedik Sámuel: Szarvasi nevezetességek, Ford.: Nádor Jenő, Bpest, 1938. Zsilinszky Mihály: A Péró féle néplázadás Békés megyében, BMRT. Évk.1875-76. ill. 1881. BML - Békés várm. kgy. iratai 28, 30/1735, ill. 101/1736.szám. Csongrád megyei Levéltár Hódmezővásárhelyi Fióklevéltára (Győri István vallomása a Pető-féle szervezkedés kapcsán felvett jkvben - 1753. aug. 9-én.) Cs.2. 78/1753.sz. Maday Pál: Az 1735-ös békésszentandrási parasztfelkelés birói Ítéletének szövege, Körös Népe II. Bcsaba, 1957. Maday Pál: Az 1735-ös békésszentandrási parasztfelkelés, Bcsaba, 1957. Petik Ambrus: Békés megye leirása (1784); Gyula, 1961. Hajnal István: Békés város 1714-1800-ig; BMRT. Évk. 1876/77. Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. BML. kiadása, Bcsaba, 1971. Szabő László: Jókai élete és müvei, Bpest 1904. Jókai breviárium, Révai Testvérek kiadása, Bp. 1894. Bánkutí Imre: Gyula kuruc ostroma, Békési Élet, 1976, 2.szám. Rákóczi Ferenc válogatott levelei, Bibliotheca kiadó, Auróra sorozat, Bpest, 1963. Csuka Zoltán: A jugoszláv népek irodalmának története, Gondolat Kiadó, Bpest. 1963. Milorad Jankovic: Marosmenti ének. (Ford. Csuka Zoltán) Bp. 1977. Jókai Mór: Szegedinecz Péró viselt dolgai. Egyetemes Regénytár évkönyve 1890-re Jókai Mór: Az aradi hős nők (vigjáték), Szinmüvek, Bpest 1893.