Erdmann Gyula: Békés megye és környéke XVIII. sz.-i történetéből. Közlemények - Közlemények Békés megye és környéke történetéből 3. (Gyula, 1989)

BIELEK GÁBOR–JÁROLI JÓZSEF: Keresztnévadási szokások a gyulai katolikusok körében a XVIII. században

- 545 Bíelek Gábor - Járolí József KERESZTNÉVADÁSI SZOKÁSOK A GYULAI KATOLIKUSOK KÖRÉBEN A XVIII. SZÁZADBAN 1. BEVEZETÉS Dolgozatunk része egy, a gyulai katolikus népesség keresztnévadási szokásait 1895-ig, az állami anyakönyvezés bevezetéséig feldolgozni kívánó nagyobb munkának. A keresztnévanyag összetétele, az egyes nevek megterhelése, megjelenésének és kihalásának ideje szoros összefüggésben van a XVIII. században is, a nevet adó családon keresztül a közösség felekezeti hovatartozásával, anyanyelvével, tágabb értelemben társadalom- és művelődéstörténetével, szakrális néprajzi jellemzőivel. Ezért a névanyag statisztikai feldolgozásán, elemzésén túl igyekeztünk ezúttal, a lehetőség határán belül, túllépve a névtani kutató és feldolgozómunka kereteit, a fenti összefüggésekre is rámutatni ott, ahol lehetséges. Gyula 1695. januárjában szabadult fel a török uralom alól,/l/ majd 1705-ben a várat ostromló kuruc seregek nyomán úgyszólván teljesen elpusztult. /2/ Lakói a török alóli felszabadító háború és a Rákóczi szabadságharc említett eseménye miatt kénytelenek voltak elmenekülni a városból. A szatmári békekötés után néhány évvel, 1715-ből vannak adatok a polgári lakosság megjelenéséről./3/ 1715. tavaszán Deák János licenciátus vezetésével 20 körüli számú katolikus család telepszik meg Gyulán a királyi kamara engedélyével./4/ Az új, katolikus vallású telepesek pontos származási helyét nem ismerjük. A történeti irodalom Pest megye északi részéből, Nógrád megyéből, közelebbről Jászberény, Nagykáta, Újszász, Zagyvarékas, Hatvan környékéről származónak mutatja be őket./5/ A korábbi települési helyekről örökös jobbágyként elköltözőket volt földesuraik visszaperelhették új lakóhelyük birtokosától, ezért a legtöbb esetben megváltoztatott neveken szerepeltek eredeti