Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Arcélek a múltból
Dr. Erkel Rezső 1 A gyulai közéletnek nagy halottja, súlyos vesztesége van. A helyi értelmiségnek legidősebb, legtekintélyesebb tagja, Erkel Rezső nincs többé. Magas kora mellett ritkaságba menő szép harmonikus életet élt, aminő keveseknek jutott osztályrészül. 1819. március 8-án született Gyulán és így a halála előtti napon töltötte be a 88. életévét. Elemi iskoláit szülővárosában, a gimnáziumot Kolozsvárott, az egyetemet Pesten végezte, s már 1841-ben avattatott fel Pesten orvostudornak. Ugyanott meg is nősült, Unger dúsgazdag pesti polgárnak Karolina lányát véve hitvestársul, akivel hat évtizedet meghaladó időn át élt példás, boldog családi életet és csak pár év előtt jutott özvegységre. Orvosi gyakorlatát 1841-ben Pesten kezdte meg, és 1843-ban a még akkor csak ötéves Nemzeti Színháznak, ahol testvérbátyja Erkel Ferenc, a Himnusz halhatatlan szerzője, a magyar opera megalkotója s eddig utolérhetetlen mestere, mint karmester működött - rendes orvosa lőn. A következő esztendőben azonban otthagyta. Pestet és hazaköltözött Gyulára, melynek ekképpen 63 esztendő óta egyik legtekintélyesebb polgára lőn. Noha gróf Károlyi György, a vármegye akkori főispánja nyomban kinevezte tiszteletbeli főorvosnak, mely tisztét azóta állandóan megtartotta, kedvező anyagi helyzete folytán Gyulán nem is kezdett orvosi gyakorlatot, hanem tekintélyes tőkéjének jövedelméből élt. A feltűnéssel járó közszereplést mindig kerülte, de azért mindig aktívan részt vett a közéletnek minden hasznos közgazdasági és kulturális törekvésében. Közhasznú működésének főtere a Békésmegyei Takarékpénztári Egyesület volt; jó emlékű báró Víenckheim Lászlóval, Bodoky Károllyal és Szakái Lajossal együtt alapították, mint a vármegye első hitelintézetét, és Erkel az intézetnek keletkezésekor, 1863-ban egyik igazgatósági tagja, majd Bodoky Károly halála, tehát 1868 óta, élte végéig elnök-igazgatója. Erkel Rezső tehát a nagy-magyarországi orvosi s hitelintézeti igazgatói kar legrégibb tagja volt. Halhatatlan emlékű Ferenc bátyja révén Erkel Rezső a múlt század első felében szerepelt jeles férfiakkal részint közvetlen ösmeretségben, részint barátságban volt. Legnagyobb írónk, Jókai Mórral való baráti viszonyának biztosítékául, Jókai akkor, amidőn saját családjával meg volt hasonolva, ifjú nejét, Laborfalvi Rózát, a szabadságharc alatt Gyulán, Erkel Rezső barátjánál hagyta, és a nemzet első drámai színésznője s az opera akkori csillaga, Schódelné, hónapokon át Erkel Rezső vendégszeretetét élvezték. Jókai Mór, a világosi fegyverletétel után Aradon át Gyulára is jött Erkel Rezső barátjához felesége után, mint azt Emlékeim című művében, később pedig a Békés hasábjain Eltem legszomorúbb napja cím alatt egy tárcacikkben nekem megírta. Erkel Rezső közbecsülésben álló tagja volt a társadalomnak; egyformán 1 Erkel Rezsőről (azaz Erkel Rudolfról): D. Nagy András-Márai György: Az Erkel család krónikája. Gyula, 1992. 24-25. p.
