Erdész Ádám: Válogatás Kóhn Dávid írásaiból. Cikkek, krónikák, legendák – Gyulai füzetek 14. (Gyula, 2004)
Nevezetes látogatók
Ä régi Békésmegyei Közművelődési Egyesület szobrot emeltetett Gyulán Erkel Ferencnek, és úgy az ő, valamint másik jeles szülöttének, Pálffy Albertnek, Jókai kortársának, szülőházát reliefes emléktáblával jelölte meg. Kegyeletes missziónk lenne az ugyancsak városunk szülötte, Szabóné Nogáll Jankának, egyik legjelesebb írónőnknek szülőházát, úgyszintén az Erkel-házat is, ahol Jókai élte legszomorúbb napját töltötte el, emléktáblával megjelölni. Csak, ha egyéb hazafias kötelességeink teljesítése mellett, nagyjaink dicsőséges emlékének is hódolunk, akkor remélhetjük mi is, hogy beteljesedik az a fohász, amellyel Gyulán létekor Jókai örökre áldott fejét lehajtotta: Megvirrad még valaha! (Hatvan év múltán i. m. 57-69. p. és Gyulai Kis Kalendárium... 1931. Gyula, 1930. 37-48. p.) I. Ferenc József király Gyulán A nemzet mély gyászára elhunyt és ravatalon fekvő dicső uralkodó kétszer volt Gyulán. Első ízben 1857. év tavaszán, örök kegyeletünket képező, feledhetlen emlékű nejével, Erzsébettel, magyarországi kőrútjuk alkalmából. A felséges ifjú uralkodó pár Gyulára Okígyósról jött, ahol a régi kastély bejáratánál az akkor még 6 éves apátlan-anyátlan árva, gróf Wènckheim Krisztina ékes magyar verssel és virágbokrétával üdvözölte őket. Gyulán a felséges pár a grófi kastélyba szállott és itt töltött egy éjszakát. 1855-ben az akkor még a város közepén folyó Fehér-Körös tudvalevőleg kétszer elöntötte a várost, úgy, hogy a házak százával rombadőltek. Hasonló fenyegető katasztrófa elkerülése végett a kormány a Fehér-Körös vizét a város belterületéről elterelendő, Gyulától Békésig a máig is Ujkörösnek nevezett medret ásatta, ami akkori időben óriási műszaki munka volt. A felséges pár gyulai legmagasabb látogatásának egyik fő programpontja volt a befejezett munkálatok megtekintése, ami az Újkörös valóságos avatási ünnepélye lőn. Az akkor még koronázatlan uralkodópár gyulai tartózkodásáról és nagyszabású ünnepélyéről egyébként más alkalomból fogok részletesebben írni. 1 Másodszor I. Ferenc József már mint magyar koronás király 1876. szeptember hó 14. napján volt városunkban, éspedig ez alkalommal kizárólag mint legfelsőbb hadúr, aki az e napon Gyulára koncentrált három honvéd huszárezred katonai gyakorlatát szemlélte meg. A király Gyulán léte mindössze fél napig, vagyis reggel 6 órától déli 12 óráig tartott, és kizárólag katonai jellegű volt, 'Az 1857. évi látogatásról - Kóhn Dávid: Első Ferenc József király és Erzsébet királyné Gyulán 1857-ben. Gyulai Kis Kalendárium 1929. Gyula, 1928. 42-47. p. és Hatvan év múltán i. m. 31-42. p.
