Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

A honvédtisztek gyulai fegyverletétele a források tükrében

4 Görgey feldunai hadseregének első, harmadik és hetedik hadteste. 5 Asbóth Lajos emlékiratai az 1848-iki és 1849-iki magyarországi hadjáratból. I-IL köt. Pest, 1862. I. köt. 143-144. Itt és a következőkben saját kiegészítéseinket szögletes zárójelbe tesszük az idézett forrásokban. 6 Beniczky Lajos bányavidéki kormánybiztos és honvédezredes visszaemlékezései és jelentései az 1848/49-iki szabadságharcról és a tót mozgalomról. Sajtó alá rendezte Steier Lajos. Bp. 1924. 363-364. 7 Oláh György: Békésvármegye 1848-1849. I—II. köt. Gyula, 1890-1892. II. köt. 402., 404. és 406. 8 Kóhn Dávid: Első Ferenc József Gyulán - Gyulai Kis Kalendárium. 1929. 47-50. Újra kiadva: Kóhn Dávid: Hatvan év múltán. Visszaemlékezések. Gyula, 1936. 42-46. 9 Kóhn Dávid: Az 1848—49-iki honvédtisztek fegyverletétele Gyulán - Gyulai Kis Kalendárium. 1930. 53-60. Újra kiadva: Uő.: Hatvan év múltán. 47-56. 10 Kóhn D.: Gyula város utcái és terei. Gyula, 1937. 8. és 17. 11 Ezt az emléktáblát és a vár falán ugyanakkor elhelyezett másik emléktáblát az Erkel Ferenc Múzeum őrzi. 12 GyTII. köt. 56-57. Implomnak az 1930-as években írott rövid városismertetéseiben szintén előfordul az aug. 23-i dátum, de valószínűleg Scherer tekintélye miatt már ekkor javítja, s későbbi jelentősebb írásaiban is aug. 22-e szerepel. 13 Katona Tamás - Lázár Vilmosra utalva - nehezményezte, hogy olyanoknak állítottak emléktáblát Gyulán, akik nem is tartózkodhattak itt. Erre más alkalommal is utalt. (VÖ.: Czeglédi Imre:Vólt-e honvédtiszti fegyverletétel Gyulán 1849-ben? - Gyulai Hírlap. 1996. nov. 15.) Jároli József bejelentette, hogy valójában nem aug. 22-én, hanem 23-án volt a fegyverletétel. Ezt az álláspontot Montenuovo Katona Tamás által publikált jelentésére alapozva későbbi munkáiban is rögzítette: Dokumentumok az 1848-49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16.) Gyula, 1995. 37. és Olvasókönyv az 1848-49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez. (Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20.) Gyula, 1998. 44. Mivel kutatásait a fegyverletétel időpontjánál zárja le, ennek további részletes vizsgálatába nem bocsátkozik, hanem a Scherer és Kóhn által képviselt korábbi hagyományt követi. 14 Az aradi vértanúk. II. köt. 64. Ugyanakkor Katona több helyen is megállapítja a könyvben, hogy a tisztek fegyvereit augusztus 22-én vették el Gyulán az oroszok. (I. m. I. köt. 37., 374. és 386.) Szintén ezt a dátumot adják meg az első jegyzetben már említett, A magyarországi hadjárat 1849 című forráskiadványban is (34. oldal). 15 Kosa László közölte: Adatok Gyula város művelődéstörténetéhez és történeti néprajzához (1801-1850). In: A Békés megyei múzeumi kutatások eredményeiből. BMMK XI. köt. Békéscsaba, 1988. 192-193. 16 Rüdiger először azt írta Haynaunak (aug. 13-án), hogy Görgeyt beleértve 11 lázadó tábornok adta meg magát, de Paszkevics aug. 16-án már pontosabban fogalmazott: Görgey 11 tábornokkai, valamennyi tisztjével és 30 ezer katonával esett fogságba. (Steier L.: Haynau és Paskievics. II. köt. 344. és 387., Az aradi vértanúk. II. köt. 35.) Görgey augusztus 11-én Aradon tartott haditanácsának résztvevői között Katona Tamás még Gaál Miklós tábornokot is említi, de ő valójában nem volt ott. (VÖ.: Az aradi vértanúk. I. köt. 14.) 17 Vö.: Görgey Artúr: Életem és működésem Magyarországon 1848-ban és 1849-ben. II. köt. Bp. 1988.420-423. 18 Erről az ebédről sokan tudósítanak (Asbóth visszaemlékezését már idéztük). Haynau többször is keserűen ír e megvendégelésről és arról, hogy a lázadófőnökök megtarthatták fegyvereiket, egyenruháikat és még kitüntetéseiket is viselik. (Steier L.: i. m. 352., 356., 359.) 19 Steier L.: i. m. 362. és Az aradi vértanúk. II. köt. 20. 324