Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Mogyoróssy János. Egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége

kiderül - „kedves barátjától Vidovits Ferentztől". Egy évvel később egy Magyarország fejedelmeinek és királyainak képmásait tartalmazó nagyalakú kötetet kapott ajándékba Nagyváradon Szentandrási Tokody Istvántól.

32 Szintén fiatalon olvashatta Gvadányi József A világnak közönséges históriája (I-VEL köt. Pozsony, 1796-1809) című munkáját, hiszen azt a beírást találjuk benne, hogy „iffiu Magyarossy Jánosé". (A nevét eleinte még váltakozva, hol Magyarossynak, hol Mogyorossynak írta.) Megmaradt jó néhány, iskolai tanulmányaihoz használt könyve, szótárak, Cicero egy leveleskönyve stb. Az utóbb említett kötetből kiderül, hogy 1822-ben Temesvárott tanult. Könyveiből láthatjuk, hogy az irodalom iránt is érdeklődött iskolai éveiben, illetve közvetlenül ezt követő éveiben. Olvasott Faludi Ferenctől,

33 Gvadányi Józseftől,

34 olvasta Mészáros Ignác regényét, a Kartigámot (Pozsony, 1772), Szentjóbi Szabó László költeményeit

35 és Czuczor Gergely hőskölteményét.

36 A reformkor lelkesedése, hazaszeretete is kifejezést kapott Mogyoróssy könyveinek lapjain. Egy magyar-német-latin iskolai szótár

37 előzéklapjára Vörösmarty Szózatából írt le három versszakot. (A Szózat 1836-ban íródott, de csak néhány évvel később jelent meg nyomtatásban.) A másik oldalra Schiller német verssorait jegyezte fel, amelyek szintén a „hazádnak rendületlenül" szép felhívásának adnak hangot. Itt említenünk kell, hogy 1830 után a liberális eszmék, a reformok hívei nyertek tért Békés vármegyében. Az 1832/36. évi országgyűlés küzdelmeiben a vármegye követei már a reformellenzéket erősítették. Politikai nézeteiről, pártállásáról közvetlenül ugyan nem nyilatkozik, de feljegyzései azt sejtetik, hogy „haladók" és „mérsékeltek" helyi csatározásaiban Mogyoróssy az előbbiekkel rokonszenvezett. Elsősorban mély nemzeti érzelmei, hazaszeretete, a haza felemelésének vágya, mozgatta. Fegyverrel is részt vett a szabadságharcban. Ennek dokumentuma ránk maradt könyvei között a nemzetőrség egy szolgálati szabályzata, amely beírása szerint „Magyarósy János százados kapitányé" volt.

38 De találtunk még egy könyvet, amelyet nemzetőrként a harcok közepette olvasott. Ez a német költő, Georg Herwegh első verseskötete (Gedichte eines Lebendigen, 1841), amely egy csapásra híressé tette a költőt. Herwegh e verseit Táncsics Mihály adta ki Pesten Magos Ernő fordításában.

39 Herwegh számos verse a szabadságot, a köztársaságot élteti, vagy nyíltan a királyság ellen szól. Mogyoróssy ceruzával megjelölt jó néhány sort a versekben, amely különösen tetszett neki, s amely igen aktuális volt az akkori magyar viszonyok között. Úgy véljük, érdemes idéznünk ezekből a verssorokból. A Ki szabad? című versben például ez áll: „Csak az a férfiú szabad, - Dicsőség lengje át Ki maga vív ki harc alatt Karddal szabad hazát; Aki saját vasával 335