Dusnoki-Draskovich József: Nyitott múlt. Tanulmányok, történetek Gyuláról, Békés vármegyéről és a fordított világról – Gyulai füzetek 12. (Gyula, 2000)

Mogyoróssy János. Egy kisvárosi nemes könyvei és műveltsége

szer megteremtését igényelte.

10 A mélyen átélt drámai sorshelyzet emberi nagyságot, kivételes szellemi erőfeszítést és - önfeláldozó tetteket is követelt: „...minden áldozat kicsiny azokhoz képest, miket a hazának kívánni joga van. Mindent, amit élted folyta alatt arcod izzadásában gyűjtöttél, amit lángoló szerelemmel fűztél magadhoz, javaidat, kincseidet, házad népét és saját éltedet naponként és pillanatonként érette fel kell szentelned." Kölcsey idézett szavaiban sokak életelve nyert megfogalmazást. A Mogyorossy János tetteit vezérlő maxima legszebb, legpontosabb kifejezését is e sorokban véljük megtalálni. Harminckét évvel később, 1868-ban az idős Mogyorossy újabb, még jelentősebb adományozásra szánta el magát. Az előző évben megkötött kiegyezéssel - bár fogadtatását korántsem jellemezte egyöntetű lelkesedés - nekilendülhetett a gazdaság, kibontakozhatott a polgárosodás, s tér nyílt a kulturális kezdeményezések előtt is. „Az alkotmány visszaállításával..., mint varázsütésre, új életpezsgés támadt hazánkban és megyénkben is. Nemzeti önálló haladás lett a jelszó. Erezni kezdtük a régi bölcs szavainak igazságát, hogy elvész a nép, mely tudomány nélkül való." - írta a visszaemlékező kortárs, Zsilinszky Mihály történész.

11 Békés vármegyében bőven volt teendő. Gyulán, a vármegye székhelyén még mindig hiányoztak az alapvető kulturális intézmények: a nyilvános könyvtár, a múzeum és a régtől igényelt gimnázium. A kiegyezés most lehetővé tette a reformkor félbemaradt munkáinak folytatását. Mogyorossy számára ez szülővárosa fölemelését jelentette, nemcsak elmúlt dicsőségének megörökítése, hanem szellemi haladásának előmozdítása által is. Olvashatjuk 1868. szeptember 8-án kelt adománylevelét,

12 amellyel 10 000 forintra becsült régiséggyűjteményét és könyvtárát (az utóbbi - mint önéletrajzában megállapítja - 4200 forintjába került) „szülőföldje iránti megbecsülése, hálája és forró szeretete zálogául" egy, a jövőben felállítandó róm. kat. gimnázium részére, illetve „Gyula város közönségének" adja át örök időkre. Adományozásának közvetlen indítéka volt nyilván az is, hogy idősödve számot vetett életével. Biztosítani kívánta szobáiban felhalmozott, „naponta gyönyörködve szemlélt" könyvei, régiségei jövendő sorsát. Az utókorra gondolt, a gyulaiakra, akiknek példát akart mutatni, és akikkel - úgy vélte - fennmaradhat neve és műve. Mielőtt könyvtárát közelebbről megvizsgálnánk, lássuk előbb, hogy ki is volt Mogyorossy János! Eredetileg Vas megyéből származó nemesi család sarja volt.

13 Édesapja, Mogyorossy János (1771-1844) tekintélyes embernek számított Gyulán, számos éven át városi tanácsos, 1814-1815-ben pedig a város főbírája volt. Lakása a város központjában, a róm. kat. plébániatemplommal szemben állt. Felesége a szintén nemes származású Vutsák Ilona volt, akinek származását Mogyorossy a Frangepán és Zrínyi családokra vezette vissza. Házasságukból első gyermekként született Mogyorossy János 1805. szeptember 8-án. Iskoláit a gyulai kétosztályos nemzeti iskolában (a mai Karácsonyi János Katolikus Általános Iskola) kezdte, ahol a második osztályban latint is tanítottak. Ezután iskoláit Aradon, Temesvárott és Egerben folytatta. A filozófiai tanfolyamot az 330