Jároli József - Czeglédi Imre: Göndöcs Benedek munkássága. Válogatott dokumentumok - Gyulai füzetek 10. (Gyula, 1998)
Dokumentumok 1873–1933
végett - minél nagyobb számmal létesíttessenek. (Helyeslés a szélső balon.) Eddig csak két ilyen állami földmíves iskola van az országban, ú. m. a debreceni és liptóújvári, - ezeken kívül a jelen költségvetés „rendes kiadások" címén még 5 földmíves iskolának (és pedig az istvántelki, nagyszentmiklósi, besztercei (Erdély), földvári és medgyesi), összesen 11900 forint állami segélyezése, továbbá „átmeneti kiadások" címe alatt, Csákován és Adán, két újabb földmíves iskolának felállítása az állam részéről 15 000 írtnak hozzájárulásával van előirányozva. Addig is azonban, míg megyénkint rendszeres fölmíves iskolák kellő számban fognak létesíttetni, részemről nagyon is célszerűnek és szükségesnek tartanám, ha a földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter úr a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral egyetértőleg intézkednék arra nézve, hogy az ország minden községében, a népiskolákban adassanak elő a földmívelés és gazdálkodás legszükségesebb elméleti és gyakorlati ismeretei (Élénk helyeslés bal felől), melyeket a tankönyvül használt olvasókönyvben, a gazdaság minden ágáról helyes fogalmat és kellő tájékozást nyújtó s minden tanító által bővebben is megmagyarázható olvasmányok behozatalával lehetne legkönnyebben keresztülvinni, - minthogy elemi iskoláink jelenlegi tantervében különben is van néhány olyan tantárgy, melyek a földmívelő néposztály gyermekeire nézve a gyakorlati életben kevésbbé szükségesek - s azért a népiskolák tantervének ilyetén módosítása a népnek bizonyára inkább javára és hasznára szolgálna. Ami a közgazdasági ügyeknek társadalmi úton való előmozdítását illeti, ennek igen nevezetes tényezői a különböző gazdasági egyletek, társulatok és szövetkezetek. Hogy a gazdasági egyletek - helyes szervezet és ügybuzgó kezelés mellett - mily jótékonyan hatnak az illető vidékek gazdaságának felvirágoztatására: azt bizonyítanom fölösleges. Kiváló érdeklődéssel néztem át az Országos Statisztikai Hivatal által „Magyarország egyletei és társulataidnak 1878-79. évi állapotáról kiadott kötetét, mely a gazdasági irányú különféle egyletekre vonatkozólag a következő egyesítést tünteti fel: Gazdasági egylet van: a megyékben 45, egyes városokban 17, összesen 62; termelőszövetkezet van 3; erdészeti egylet van 1; kertészeti és gyümölcsészeti egylet van 5; halászati egylet van 2; méhészeti egylet 5; szőlőszeti és borászati egylet van 11; tehát az országban levő mindennemű gazdasági egyletek összes száma 89. A nevezett statisztikai kimutatás közrebocsátása óta lehet, hogy keletkeztek ittott újabb egyletek, mindazonáltal még mindig fennforog azon sajnos körülmény, hogy az országban még folyvást van több oly megye, melynek területén általános gazdasági egylet egyáltalán nem létezik. Ez okból bátorkodom felhívni az igen tisztelt földmívelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter urat, méltóztatnék az illető megyéket felszólítani és buzdítani, hogy indítsanak meg mielőbb társadalmi mozgalmat, az illető megye vagy vidék gazdasági viszonyainak leginkább megfelelő irányú gazdasági egylet alakítása végett. Ha az ipar és kereskedelem érdekében az ipar és kereskedelmi kamarák létesítése és működése szükségesnek, áldásosnak bizonyult, hazánk mezőgazdaságának felvirágzása érdekében - meggyőződésem szerint - még inkább szükségesebb s üdvösebb lenne általános, egyöntetű, rendszeres működésre és erre hivatott orgánumok: gazdasági egyletek létesítésére törekedni.
