Héjja Julianna Erika - Erdész Ádám: Kisvárosi polgárok. Források 1866–1919. – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 27. (Gyula, 2010)
A kisváros - A pallójárdáról a kövezett útra
A Nagyváradi úttól keletre terül el a Nagyoláhváros, míg a nyugati oldalán egészen a Sugárútig az Újváros, melynek területén állt hajdan Karkó helység. Mikor pedig Gyula idáig nőtt, a Karkó utca. Az Újváros legnevezetesebb utcája a Barát utca, mely már a 15-ik században is ezt a nevet viselte. A Sugárút folytatását délre, a város közepe felé báró Wenckheim Béla utcának nevezik. Eddig terjed a Belváros. Hajdan - még nincs 50 éve - a Fehér-Körös egyik ága itt folyt össze az anyameder vizével, úgy, hogy ez utca tökéletesen az ág medre fölött van, és mivel ez az ág választotta el Magyargyulát Németgyulától, most is ezen utca a választó a Belváros és Józsefváros között. Keresztezi ezt az utcát a Jókai Mór utca. A Jókai Mór utca egyik sarkán áll a négyosztályú polgári iskola, hol este és vasárnap az iparos tanulók nyernek oktatást; a másik sarkon a Polgári Kör, mely Gyula város minden rendű tisztességes lakosát egyesíti termeiben. A báró Wenckheim Béla utcába torkollik arrább, a Belváros felől a Petőfi utca, itt a sarkon áll a legnagyobb komforttal berendezett Komló vendéglő, szálloda és kávéház. A Jókai Mór utcán a Józsefváros közepéig jutunk, hol az Erkel Ferenc téren áll a róm. kát. vallásúak második temploma, a nagytemplom mintájára építve. A templom északi végén áll az a ház, melyben Erkel Ferenc született. A Belváros, a Józsefváros, az Újváros, a Nagyoláhváros, továbbá a körgáton kívül eső Szentpálfalva és a szőlők között egészen külön épült Ajtósfalva az Élővíz- csatorna jobb partján fekszenek. Az Élővíz-csatorna bal partján, hová a Belvárosból két, a Józsefvárosból szintén két kőhíd vezet, terülnek el a Nagymagyarváros, Oldalkosár, Kisváros, Kisoláhváros és Újgyula nevű városrészek. A Városház utcából egy kőhídon keresztül a Kossuth térre jutunk. E kőhíd a Fehér-Körös hajdani anyamedre fölött épült, mai nap a várost északi és déli részre osztó - tehát keletről nyugatra folyó - Élővíz-csatorna vize folyik alatta. A Kossuth tér a hetivásárok tere. Közepén áll az 1752-ben épült Szt. Háromság kápolna, a róm. kát. vallásúak harmadik temploma, mely azonban a törökök kiűzetése után az első volt a városban, tehát a legrégibb. A Kossuth tér déli részén áll a József főherceg laktanya a m. kir. 2-ik gyalogezred 1., 2. honvédzászlóaljának számára. A Kossuth teret kettéosztja az Aradi útnak nevezett töltés, ezen túl észak felé áll a Mózes vallásúak imaháza, éppen szemközt a honvéd laktanyával van a második ártézi kút, mely kétféle vízzel oltja a vásárosok szomját, ti. hideggel és meleggel. A hideg víz 97 méter mély kútból jön, a meleg a közvetlenül mellette fúrt 297 méter mélységűből. Ez utóbbi fúrása azért vált szükségessé, mert az előbbi nem adott elegendő vizet, de a hideg és meleg víz nevezet csak annyiban illik a kétféle vízre, amennyiben az egyik 14 fok, a másik 17 fok meleg. A Kossuth térből nyugat felé a Honvéd utca vezet a Bárdos hídra, mely a Bárdos nevű ér fölött épült, a hídon túl a Nagyvásár térre jutunk, mely részben már a városon kívül fekszik, mert csak kelet, dél és észak felé övezik félkör alakban a város szélső házai. E tér egyike Magyarország legnagyobb vásártereinek, színhelye a híres gazdasági eszközök-, ló-, szarvasmarha-, juh- és sertésvásárnak. Mindjárt a Bárdos hídtól nem messze áll a város vágóhídja; modern berendezésű nagy épület. A Bárdos hídjáig ér az alföldi transzverzális műút, melyen Csabáig lehet jutni, és mely azelőtt is országút volt. Ezen út a Kisoláhváros szélső házai mellett vezet, melyek jobb oldalon határolják; bal oldalon csupán egy gőzmalom áll. A Kossuth térbe torkollik dél felől, mindjárt a Szt. Háromság kápolna végé66
