Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

Az orosháziak hasonlóan jártak pár nap múlva felvitt, szinte azonos követeléseikkel. Ok Dögei Imréhez jutottak el, ki némi korántsem meggyőző ígérgetés után lényegében üres kézzel küldte haza őket. Orosházán - Nagy Lajos hiába érvelt ellene - a sztrájk mellett döntöttek.

149 December 4-én Orosházán még létrehozták a városi központi munkástanácsot Budapest mintájára és szellemében, ám Kádár elszánta magát a keményítésre, nem tűrte tovább az őt teljesen elszigetelő országos sztrájkot, és 9-én szovjet tankokkal, karhatalommal verte szét a Nagybudapesti Központi Munkástanácsot. A brutális fellépés indokaként a munkástanács december 11-12-re szóló sztrájkfelhívását hozták fel. Ezt követően feloszlatták a központi munkástanácsot és statáriumot vezettek be.

150 Orosházán Nagy Lajosnak sem volt más lehetősége, ő maga oszlatta fel az ottani központi munkástanácsot.

151 (Nagy Lajos perének iratai között megtalálható a Nagybudapesti Központi Munkástanács 1956. december 6-i memoranduma. Tehát a kapcsolat élénk volt egészen december elejéig.)

152 A memorandum egyébként jólétet, békét, és függetlenséget kívánt, jelezve, hogy Kádárral nem sikerült megegyezni, sőt, a kádári karhatalom folytonosan zaklatta a munkástanácsi vezetőket. Ismét előtérbe kerültek - folytatta a memorandum - a rákosista, levitézlett személyek, Kádár rájuk épít, s nem a munkásságra; felszólította Kádárt, hogy azonnal üljön tárgyalóasztalhoz, és a rádióban is közölje álláspontját.

153 (A válasz a statárium és a feloszlatás volt.) A csabai téglagyár szoros kapcsolatot alakított ki a Nagybudapesti Központi Munkástanáccsal, állandó küldötte volt Budapesten.

154 Az orosházi központi munkástanács tagja,Trausznitz Ferenc még decemberben is többször járt Csepelen, Budapesten, Ózdon a tájékozódás érdekében.

155 A Békés megyei munkástanácsok is folyvást Nagy Imre kormányának visszatételét, az MSZMP üzemekben, munkahelyeken történő szervezésének megtiltását követelték, és szinte szünet nélkül sztrájkoltak novemberben. Erre okul nemcsak a szovjet hadsereg jelenléte szolgált, hanem Fekete Pál november közepi átmeneti letartóztatása, majd december 7-e után, a nagy sarkadi tüntetés egyes résztvevőinek őrizetbevétele és Csabára hurcolása is. A sztrájkok alatt azonban az alapvető közellátási cikkek termelése és szállítása folyamatos volt.

150 A földügy A földügy is főként november 4-e után vált fő kérdéssé. Egyre több helyen követelték vissza a tagosítással, adópréssel, fizikai erőszakkal elvett földeket, itt-ott jelentős tömegek mozdultak meg. Érthető, hiszen akkor a falvak vagy a mezővárosok népét ez a legközelebbről érdekelte. Az örökölt, vagy nagy munkával szerzett és imádott földről volt szó. Mégis, többnyire a józan ész és a közérdek kerekedett felül. A tsz-ek nagyobbik része feloszlott, vagy területük összezsugorodott, de többnyire úgy döntöttek azok, akiket az események döntési pozícióba emeltek, hogy az egyéni kívánságokat lehetőleg a tsz-táblák teljes