Erdmann Gyula: Békés megye 1956-ban I. - Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 22. (Gyula, 2006)

forradalmi tanácstagot, akik pl. a vasúti rendbontások szószólói voltak, igaz, a tömeg fenyegető nyomására később kiengedte őket; itt megjegyezte, hogy akkor HM parancs alapján tűzszünet volt, fegyvert használni nem lehetett; az A VH-sok letartóztatásával nem is értett egyet, de a biztonságukat garantáló őrizetbe vételt végül elfogadta: egyébként a katonai főügyészség Nyilas katonai ügyész kérdésére értetlenségét fejezte ki, hogy Békéscsabán csak ekkor került sor az őrizetbe vételre; az üzemeket stb. védő munkásőrséget HM parancsra szervezték meg, karhatalmi céllal s jelentős fegyverzettel; november l-jén valóban beszélt a közeledő szovjet alakulatok miatt a HM-mel, de nem támadási parancsért, hanem tanácsért (ekkor mentek ki HM javaslatra a parlamenterek) -1. 86/4., 5. sz. dokumentum. 1 Vö. Kossuth Népe, 1956. november 3. (61. sz. dokumentum.) A cikk részben az MTI hírein alapult s beszámolt a szovjet hadsereg Magyarország területén végrehajtott sorozatos csapatmozgásáról, a békéscsabai parlamenterekről stb. Arról szó sem esett a lapban, hogyTóth alezredes a szovjeteket meg akarta volna támadni... 2 A közlemény a Függetlenségben jelent meg (51. sz. dokumentum). 3 Fekete Pál feljegyzése. 4 1956. október 30-án alakult meg Győrött a Dunántúli Nemzeti Tanács a dunántúli megyék, városok és Csepel, Borsod és Bács-Kiskun megye küldötteiből. Mint látjuk, felvette Győrrel a kapcsolatot Fekete Pál is. - Vö. Magyar '56,1. 100., 154.; A forradalom hangja 330. A győriek eleinte feltételeket szabtak a Nagy Imre-kormánnyal való együttműködéshez, majd teljesen normalizálódott a viszony. 5 A cikk a Független Újságban, a 2. számban, november 3-án jelent meg. A cikk kőkemény forradalmi hangvételű, aligha szolgálta Fekete Pál javát a bosszúálló bíróság előtt. 6

Uo. 7 Uo. 8 A cikk alatt nincs aláírás (Kossuth Népe, 1956. november 3.) Szerzője részben MTI, részben MAV-os beszámolókra alapozott, ill. ismertette a békéscsabai forradalmi bizottság intézkedéseit (parlamenterek kiküldése, tárgyalások a szovjetekkel). A cikknek nem volt szovjetellenes éle, inkább megnyugtatni igyekezett az olvasót. Q A röpcédulák tartalmát, a nyomtatást a megyei pártbizottság is ismerte, engedélyezte. Vö. 86/1., 2. sz. dokumentum. 10 Egy zászlóaljat szerveztek csak, Gyulán és Békésen egy-egy század lett felállítva. 11 A lőkösházi eseményekhez 1. 86/1., 2., 7., 446., 449. sz. dokumentum. 12 A battonyai eseményekhez 1. 86/7. sz. dokumentum. 13 Az említett mezőkovácsházi eseményekhez nem találtam más adatot. 11 A budapesti küldöttség útjához 1. 68., 325. sz. dokumentum. 15 A Független Újság 1956. november l-jén jelent meg. November 4-én még megjelent a 4. szám, majd az 5. csak december 16-án. December 30-án jelent meg az utolsó, a 8. szám. 16

Vö. 86/7. sz. dokumentum. A gyulai fogolyszabadítást részletezi Füzesi ügyészi kihallgatásakor - (a percsomóban megtalálható). 17 Füzesi beszédéről, útjairól 1. 86/7. sz. dokumentum. 18-19 Az említett eseményekről csak Füzesi ügyészségi vallomása (fenti 16. jegyzet) szól; e szerint Sarkadon nem vettek részt az AVH lefegyverzésében, Szeghalmon pedig érkezésükkor az AVH le volt fegyverezve s így a pártbizottság lefegyverzésében volt részük.