Jároli József: Olvasókönyv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 20. (Gyula, 1998)
Bevezető
BEVEZETŐ Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc megyei története nem bővelkedik országos fontosságú eseményekben, Békés megyében nem zajlottak le véres csaták, megyénk népe életében azonban sorsdöntő volt ez a két esztendő. A megye lakossága örömmel és várakozással tekintett a forradalom vívmányai nyomán születő új törvények teremtette új világ elé. A március, április feszült várakozással telt el, majd a törvények kihirdetése után sokak számára a csalódás napjai következtek. Kiderült, hogy a jobbágyfelszabadítás nem mindenkinek hozta meg a várt szabadságot, a már elkülönözött legelőket visszaállítani kívánó községek kemény visszautasításra találtak, mert az új törvények nem tették lehetővé, hogy a már bevégzett legelőelkülönözések megváltoztatásra kerüljenek. A földesuraknál, a minisztériumban járt paraszti küldöttségek mindenütt kudarcot vallottak. Nem maradt más hátra számukra, mint az erőszak eszközéhez folyamodni. Ezért szerepelnek a megye történetének e fejezetében az 1848 tavaszi és őszi legelőfoglalások. A volt jobbágyok mozgalmainak a katonai karhatalom vetett véget, az őszi legelőfoglalások két fő szereplőjét a rögtönítélő bíróság halálha ítélte, amit végre is hajtottak. A megye népének 1848 nyarától, annak ellenére, hogy a legelőügyben, a megmaradt feudális szolgáltatások ügyében lényeges változás nem történt, a haza védelmére katonát, élelemet, takarmányt kellett adnia. A Kossuth-bankóba fektetett vagyona a szabadságharc után elvesztette értékét, gazdagnak, szegénynek egyaránt. Az 1848-as honvédség, nemzetőrség soraiban számos Békés megyei polgár harcolt, a későbbi aradi vértanúk parancsnoksága alatt álló szinte valamennyi alakulatban jelen voltak megyénk fiai is. Az 1848 október elejétől elkezdődött Arad környéki harcok miatt az a veszély is fennállott, hogy megyénk is hadműveleti területté válik. A szabadságharc végső napjaiban az oroszt támadás fenyegette területét, ennek visszaverésére több alkalommal népfelkelést szerveztek, de tényleges harcokra Békésben szerencsére nem került sor. A világosi fegyverletétel után a magyar hadsereg tábornokai, tiszti állománya Gyulán gyülekeztek, a polgárok házaiban nyervén szállást, mert az orosz csapatok nem őrizték őket. Augusztus 23- án, a grófi kastély és a vár közti síkon tették le a fegyvert a cári csapatok előtt. A megmaradt levéltári dokumentumok, az országos sajtó, a kortársak visszaemlékezése alapján szeretnénk olvasókönyvünkben felidézni a Békés megyei ese
