Jároli József: Dokumentumok az 1848–49-i forradalom és szabadságharc Békés megyei történetéhez – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 16. (Gyula, 1995)
Dokumentumok. 1848. március 18.—1849. augusztus 16.
legyilkolt holt tetemeken majd át-átbuktunk, s oly borzasztóan gyomoremélyítőleg hevertek kinyújtódzva itt kettő, amott három, ismét egyhelyütt 12, hogy az ember hajaszála is felállott, még mind akkorig a nagy bombardementek 12 miatt nem volt hozzájuthatási idő az eltakarításra. Még most is lakásomhoz harmadik házban nyújtódzik egy vad rác a gödörben a végtelenig. Gyerekségemtől együtt nőtt a barátom ... Mikolay Albert 13 nincs többé ... O volt az első, kit a végzet közülünk, mint hadnagy társunkat - talán egy kissé vigyázatlanság miatt is - kiszólított. Az ó-aradi csata folyó hó 8-ik napján az ő félszázada egy másik félszázaddal előőrségen volt, s így a zászlóaljtól elszakadva velünk nem tarthatott. Visszavonulása közben emberei ót elhagyva, mint mondják az ellenséget fel nem ösmerte, s káplárjának hívása dacára is nem retirált, vagy talán már szegény nem is tudott, mert az ellenség nagyon lövöldözött reá (:noha egy sem találta:) egy udvaron keresztülfutni akarván, amint mászott a kerítésen keresztül - nem reményivé a tornácrul reá lőttek, s mint a megtalált attilláján látható egy golyó által karját keresztül - kettő pedig - mely közül egyik az orra alját, másik pedig a homlokát érte, s az vetett véget erénydús, szépen élt fiatal életének! Béke lebegjen a haza védelmében korán elveszett dicső porai felett!!! .... 4 oldalas, kézzel írt levéltöredék - BML Orosháza közs. ir.szn. 1848. február 11. 1848. február 8-án a Délvidékről előrenyomuló szerb felkelők és a temesvári császári csapatok támadást indítottak a február 7-én megszállt Új-Aradról az Ó-Aradon levő magyar sereg ellen, átkelve a befagyott Maroson. Tüzérségük komoly zavart okozott Gaál tábornok középhadának soraiban, mire az visszavonulást rendelt el és kiürítették a várost. (Gaál csapataival együtt Battony ára menekült.) BoczkóDániel (az aradi tábor kormánybiztosa) biztatására a jobbszárnyon elhelyezkedő Asztalos Sándor százados a 29. honvédzászlóalj katonáival visszanyomult és a fosztogató szerbeket kiverte a városból. A Békés megyei szabadcsapat február 7-én érkezett meg Aradra Glogovácról, majd 8án Mácsára vezényelték őket, ahonnan február 9-én visszatérve egy részük bekapcsolódott az aradi utcai harcokba. A harcok során az ellenséget a Maroson túlra szorították vissza és Új-Arad felszabadult. (Oláh 11. 261., Breit I. 312-313.) 'L-Védbiz-ir. 51/1849. 2 december 14-i csatára utal 3 visszamaradt * 6 zászlóalj Leiningen huszár 5 2 zászlóalj határőr * visszavonultak, meghátráltak 7 Gaál Miklós tábornokra utal, aki az aradi ostromsereg parancsnoka volt a Máriássy által kezdeményezett sikertelen decemberi ostrom után. (Bona 1983. 153.) 8 Asztalos Sándor (1821-1857) vagyontalan nemesi származású, a besztercei katonai nevelőintézetben végzett. 1848. június 13-tól főhadnagy az 1. honvédzászlóaljban, szeptember 27-től százados a 29. zászlóaljnál, az 1849. február 8-án történtek után őrnagyi rangot kapott. 1849. július 2-től alezredes az 5. hadseregben. Emigrációban, párbajban halt meg. (Bona 1983.95.) 9 Betoldás az eredetiben 10 Arad és Temesvár között közel félúton levő Temes megyei város. 11 Aradtól É-ra fekvő Arad megyei község 374
