Implom József: Olvasókönyv Békés megye történetéhez II. 1695–1848 – Forráskiadványok a Békés Megyei Levéltárból 4. (Békéscsaba, 1971)

B. A MAGÁNFÖLDESÚRI KORSZAK (1720—1848) - XI. A JOBBÁGYSÁG KATONAI TERHEI - 3. A katonaság élelmezése

- melyre Hagymási János mondotta: - Igenis, nálam volt. - ... S nemde nem te panaszt tévén, hogy sokszor fél lábon kölletett őtet istrázsálnod, azonkívül pedig mondottad, hogy ollóval is hajtott volna hozzád, de tégedet el nem találván, a falban állott légyen meg az olló? Ezen szó után mindjárást Firtos káplár egy fegyveres; katonát strázsának az ajtóra állíta, hogy senkit se be, se ki ne bocsájtana, nekie keményen meghagyván. Maga pedig kardját oldalára felkötvén, káplárpálcáját kezében vévén, Hagymási Jánost agybafőbe iszonyúképpen verte, úgy a mellette lévő két katona is a már előre elkészített nagy vastag botokkal irtóztatóképpen... üttétk-verték mindaddig, méglen földre le nem esett, sőt még az földön is hármasával csépelték. Megverése és földrül felkelése után Hagymási Jánosnak, holott lábán is alig állhatott, fél lábon mégis táncolni Firtos káplár parancsolatjára kelletett."

40 1784. július 21-én délután négy ordinánc (parancsvitelre kirendelt katona) étkezett Csabáról Orosházára. Egyikük „közelebb lépvén a bíróhoz, így szólott: - Te mordiomteremtette bíró, te huncfut, te gazember, te imilyen-amolyan adtateremtette! Adjál mindjárt kvártélyt! - melyre az bíránk felele nékik: - Lassan, lassan, katona uram! Meglészen mindjárt az kvártély - de ő erre sem csillapodott meg, hanem... ismét káromkodni kezdett. Látván az bíró ezen ő helytelen cselekedetit, kérdezé,... kinek az kompániájábul (századából) való légyen, melyre ő feleié: - Miért kérdezed te azt tőlem? S arra felele: -Azért - úgymond -, hogy a tiszt urak, amidőn az helységünkön általmentek, megparancsolták, hogy ha az ordináncok magokat rosszul viselnék, azonnal Csabára megírassam. Ezen szóra emiétett Szántó János katona a bírónak indulván, az puskáját feltett panganettel (szuronnyal) együtt nékiszegezvén, ezt monda: - Te adnál fel engemet, mordiomadta-teremtette, te? Látván az bíró ezen ő veszett indulatját, hátrahúzván magát, a szobába bemenni akart, de mégis utolérvén őtet,... az puska végén lévő panganettel... a bal karját keresztülszúrta .. ."

41 Az idegen tisztek gondolkodásmódjára jellemző báró Strachwitz ezredes 1801. július 9-én a megyéhez intézett levele. Ebben a vármegyei közgyűlési jegyzőkönyv szerint „kikél nemcsak a csabaiak és ezen megye, hanem az egész ország ellen, és azt mondja világosan, hogy az olyan durva és gazemberekkel, mint a csabaiak, csak ütéssel-veréssel lehet valamire menni, aminthogy nem is felel róla, hogy mindannyiszor így ne bánjanak azokkal az ő tisztjei, valahányszor csak arra alkalmatosságot szolgáltatnak . . Világosan azt állítja, hogy a nemzet értetlen, kevély, felfuvalkodott, dicsekedő, civilizáció nélkül való elannyira, hogy az országban belső bátorság (belbiztonság) sincsen."

42 A gyalázkodó hangú levél miatt a megye panaszt tett a helytartótanácsnál. Az eredmény ismeretlen. 3. A katonaság élelmezése * A 'akosságnak kellett a megyében szállásoló katonaságot (a stativáns milícíát) és az átmenő katonaságot (a transennát) élelemmel: kenyérrel, abrakkal és szénával ellátni. Ezért az 1751-ben kiadott Regülamentum milttareban (katonai szabályzatban) meghatározott áron térítést kapott. A térítés és a szolgáltatott élelmek piaci ára közt 142