MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1986

1986-10-29 VB_765 - 1986_VB 765/26

- 5 gazdaságokban továbbra is jelentős erőfeszítéseket tesznek a művelődés valamennyi területének segitésére. /Orosházi Üveggyár, TGSV, Húskombinát, Konzevgyár, Csepel Autó,Szirén, UNICON stb./ Rosszabbodott a helyzet a kisebb üzemekben, a termelő szövetkezetekben, ahol több külső szakmai segitségre lenne szükség. Sokhelyütt a művelődési bizottságok megszűntek, vagy hatókörük kisebb lett, munkájukat a munkahelyi politikai, gazdasági,társadalmi vezetés nem kíséri figye lemmel. A munkahelyi művelődés legjelentősebb területe a felnőttoktatás. A fizikai dolgozók zöme a szakmai képzés, a tovább- és átképzés formáihan vesz részt. Általában tervszerű az üzemekben a termeléshez szorosan kapcsolódó szakmai képzés. Leggyakoribbak a szükségleteknek megfelelően betanitó tanfolyamok. Ezeket az üzemek önállóan,vagy a TIT, MTESZ, és a megyei érdekképviseleti szervek segítségével szervezik. A felnőtt szakoktatás adatai tükrözik az évenkénti arányokat, az ipari korszerűsítés valószínű szükségleteit, összességében csökkennek. /Melléklet IV./ Egyre kevesebben vállalkoznak a második szakma megszerzésére, pedig ez a vállalaton belül és a vállalatok közötti munkaerő mobilitást is segítené. Jelentősen csökken a szakmunkások száma a középiskolákban, amely ellentétes folyamat gazdasági és politikai céljainkkal - az általános müveltésg emelése, a demokratizmus szélesítése. Még mindig magas az általános iskolát el nem végzettek száma, a 4o éven aluliak körében lo ezer fő körül. Sokan közülük a mezőgazdaság munkaerőhiánnyal küszködő állattenyésztési ágazatában dolgoznak, de vannak korszerű technológiával dolgozó üzemek, ahol a fizikai dolgozók 12-15 %-a nem fejezte be az általános iskolát. Az alacsonyan képzett munkások sokhelyütt gátlói a termelés minőségi javulásának, másrészt saját egzisztenciájukat kockáztatják. A számadatok is mutatják, hogy a gyorsabb ütemű beiskolázást %