MSZMP Békés Megyei Végrehajtó Bizottságának ülései 1983

1983-11-16 VB_690 - 1983_VB 690/33

- 11 ják elő. Közülük legjelentősebb az Üvegipari Müvek Orosházi Üveggyára, DÉLÉP üzemigazgatóság, Hűtőipar, a I-ÍAFE, FORSZ Békéscsabai gyárai, a Csepel Autó Szeghalmi Gyára, a Kőolaj- és Földgáztérmelő Vállalat, a Kutató Vállalat Orosházi üzemei, a Szellőző Müvek Sarkadi Gyára, többségük készterméket, vagy részegységet állit elő. Jelentős mértékben hozzájárulnak a megye ipari exportjához is, tevékenységük ezért a megye ipari termelésében meghatározó. A megyei székhelyű gazdálkodó egységek száma 64. Ebből 12 minisztériumi, és 11 a tanácsi vállalatok száma, 41 pedig az ipari szövetkezet. A minisztériumi vállalatok átlagosan 8, a tanácsi vállalatok 7, a szövetkezetek 4 iparteleppel rendelkeznek. Egy ipartelep átlagosan I65 fő fizikai munkást foglalkoztat, a tanácsi és szövetkezeti ipartelepek ettől kevesebbet. A megye vállalataira a kis- és középméret a jellemző, de a vállalatok egynegyede - köztük néhány nagyobb vállalat - az eszközök mintegy 2/3-át, a létszám felét működteti, illetve foglalkoztatja. Az ipar területi elhelyezkedése is jelentős változáson ment át. A községek ipari fejlődése felgyorsult, a városokban dolgozó ipari aktiv keresők száma másfélszeresére, a községekben dolgozóké több mint kétszeresére emelkedett. A megye több településén - elsősorban a városokban - vonzáskörzettel rendelkező ipari centrumok jöttek létre. A városok közül Békéscsaba, Orosháza, Gyula, a községek közül Szeghalom és Mezőkovácsháza ipara vonzza a legtöbb munkaerőt. E körzetekben gyorsabban növekedett a népesség, növekvő infrastrukturális gondokat okozva.