MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1988

1988-09-30 PB_168 - 1988_PB 168/61

- 6 lektív vezetési formák elterjedése) tovább bonyolították, esetenként nehezítették a megyei egységek munkáját. Többek között az önállóbb lehetőséget biztosító leányvállalati formák alakulása megyei befolyásolásának lehetősége is a minimálisra csökkent. Jól mutatja ezt, hogy 1987-hez képest a vállalati központ érdekei következtében 3 leányvállalat megszüntetésére került sor megyénkben (GANZ MÁVAG Békési Leányvállalat, Budapesti Harisnyagyár Gyulai Leányvállalat, GELKASZERVIZ Békéscsabai Leányvállalat). - A más megyei társegységekkel kapcsolatban a dolgozók előtérbe helyezték saját tevékenységük értékének, elismerésének korábbiaktól eltérő megítélését. Az összehasonlítások alapja egyre inkább a vállalati központ, illetve más társgyár lett, és így nem egy esetben végkövetkeztetésként a megyében végzett munka alulértékelése jelentkezett. Bár a más megyei szék helyű vállalatoknál foglalkoztatottak havi átlagbére 1987-ben 784,-Ft-tal meghaladta a megyei székhelyű vállalatoknál foglalkoztatottakét, a gyárvezetésnek sok esetben kellett magyarázkodnia a központhoz képesti kevesebb jövedelemért. Különösen vonatkozik ez a megállapítás azokra a vállalatokra, (Csepel Autógyár, ÉVIG, BHG, Szellőző Művek, Budapesti Harisnyagyár) ahol a megyei egységek dolgozói 20-25 %-kal kevesebbet keresnek a központban dolgozó társaiknál. - Mivel a piaci hatások csak közvetetten érvényesülnek, illetve a termékszerkezet jelentős mértékben kötődik a nagyvállalathoz (van ahol teljes egészében, pl: Harisnyagyár, PATEX, Csepel Autógyár) lényegesen nehezebben valósítható meg annak megváltoztatása. - Az összvállalati termelésben elfoglalt szerep több szempontból is meghatározza a megyei gyár lehetőségeit. Egyértelműen kimutatható, hogy ahogy csökken a részegység előállító, beszállító tevékenység, és növekszik a gazdálkodási önállóság, úgy növekszik az adott vállalat vonzereje a szakemberek számára. Jól példázza ezt a 10G fizikaira jutó felsőfokú végzettségűek száma, amely a megyei székhelyű gépipari vállalatoknál, illetve a jelentős önállósággal rendelkező vállalatoknál a legmagasabb. Mindezek figyelembevételével megállapítható, hogy egyre inkább azok a kedve