MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1988

1988-09-30 PB_168 - 1988_PB 168/58

- 3 termelt mintegy 9 Milliárd Ft termelési értéket, szintén alátámasztja az egységes megyei álláspont kialakításának szükségességét. A megyében lévő egységek szervezeti módozataira alapvetően a következők jellemzők: Tröszti vállalatok A vállalatok önálló gazdálkodási tervet készítenek, melyet a tröszt hagy jóvá. Gyakorlatilag a termékek fejlesztésénél, az alkalmazott technológiáknál, létszám és bérgazdálkodásnál a teljes önállóság biztosított. A tröszti közreműködés elsősorban a fejlesztések, beruházások koordinációjában, egyeztetésében valósul meg. Különbség mutatkozik a nyereség felhasználásában, pl: a Tégla és Cserépipari Tröszt a vállalatnál képződő nyereség 75 %-át központosítja, illetve osztja el újra, míg a FORCON Tröszt esetében a nyereség teljes egészében a vállalatnál marad. Leányvállalatok A leányvállalatok gazdálkodását a teljes önállóság jellemzi, gyártmány és gyártásfejlesztési, illetve kereskedelmi tevékenységük helyben történik. Az, hogy mennyire sikeresen tevékenykedik a megyei egység, elsősorban alkalmazkodó képességén, személyi és technikai feltételeinek meglétén múlik. Az anyavállalattal a kapcsolatot az éves nyereségből való átadás jelenti, (20 - 50 %-ban) illetve a GVM Relégyár Leányvállalat esetében az anyavállalat keretéből történik a termelésben elengedhetetlenül szükséges tőkés import anyagok biztosítása is. Más megyei központú vállalatok megyei gyárai Az ide tartozó gazdálkodó egységek önállósága a legváltozatosabb. Azon egységek, amelyek elsősorban beszállító, részegység előállító szerepet töltenek be a vállalaton belül (Csepel Autógyár, ÉVIG, PATEX) szinte alig rendelkeznek önálló döntési jogokkal. A gyári naturális tervek a vállala-