MSZMP Békés Megyei Pártbizottságának ülései 1983

1983-12-16 PB_139 - 1983_PB 139/140

- 9 nőtt /6 egység/. Ez azt igazolja, hogy gazdálkodó szervezeteink 41 ',°-o. megfelelően tud alkalmazkodni a. változó pénzügyi és árviszonyokhoz, takarékos költséggazdálkodást folytat. A vállalatok többségénél a költségek növekedésével, a szabályzók módosulásával, a piaci árak mérséklődésével csökkenő a termelés nyereségtartalma és egyre kevesebb fejlesztési eszköz képződik, kevesebb erőforrás jut a termelés miiszaki színvonalának emelésére. A megye iparának szervezeti rendszerét a 70-es évek végéig - az országra is jellemző - centralizációs folyamatok módosították. Az összevonások főként a minisztériumi vállalatokat érintették, amelyek fővárosi székhelyű vállalatok irányítása alá kerültek. A centralizációs folyamatok nem növelték az ipar koncentrációját, mert az ipartelepek száma nem csökkent. A nem megyei székhelyű vállalatok, szövetkezetek megyénkben lévő ipartelepeinek száma az összes ipartelep számához viszonyítva nem túl nagy /22 %/, de a megyei ipar létszámából 33 íS-ban, az eszközökből 45 /á-ban és a termelésből 42 ';í-ban ezek a telephelyek részesednek. Jellemző, hogy a megye iparában meghatározó szerepet betöltő nehéziparban a termelési érték 80 %-át a nem megyei székhelyű vállalatok egységei állítják elő. Közülük legjelentősebb az Üvegipari Müvek Orosházi Üveggyára, DELÉP üzemigazgatóság, Hűtőipar, a HAPE, FORSZ Békéscsabai gyárai, a Csepel Autó Szeghalmi Gyára, a Kőolaj- és Pöldgáztermelő Vállalat, a Kutató Vállalat Orosházi üzemei, a Szellőző Müvek Sarkadi Gyára, többségük készterméket, vagy részegységet állit elő. Jelentős mértékben hozzájárulnak a megye ipari exportjához is, tevékenységük ezért a megye ipari termelésében meghatározó. A megyei székhelyű gazdálkodó egységek száma 64. Ebből 12 minisztériumi és 11 a tanácsi vállalatok száma, 41