MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.

1952. augusztus 2.

mutatkozik meg a gyomai, szeghalmi, gyulai és sarkadi járásokterületén. A gyomai járás 35 &-ban teljesitette, szaghalmi 38, gyulai 45, sarkadi járás 46 %-ban teljesítette tervét. A fejlődő állatállomány, és a vártnál alacsonyabb takarmánytermés elsőragu kérdéssé teszi, hogy azokat a lehetőségeket, amely a várható problémák megoldását elősegíti maximálisan használjuk ki, ugy látszik, hogy ezekben a járásokban az elvtársak nem látják jelentőségót, fontosságát ezeknek a problémáknak megoldásával kapcsolatosan. Tanácsainknál nem tartják megfelelően naptrenden, nem foglalkoznak vele megfelelően» nem tárgyalják még megfelelően az állandó bizott- Ságokkal.Arra hivatkoznak, hogy mindenki csépel. Meg kell azt érteni, hogy megfelelő szervezeti munka nélkül nem lehet végrehajtani ezt a feladatot, politikai munka nélkül, anélkül, hogy a dolgozó parasztokkal nap mint nap meg ne beszélnénk, nem lehet ezeket a feladatokat végrehajtani. Látni kell azt, hogy be lehet hozni a lemaradást, ha ag elvtársak keményen, határozottan, SZÍVÓS nap mint nap történő politikai munkával látnak taeki a feladat végrehajtásának, ugy ha felszámolják azt a helytelen nézetet, hogy most nem lehet aktivákat összehívni, most nem lehet az állaadó bizottságokat összehívni. Nyilván- • való hogy ha neki-látunk keményen felfogjuk tudni számolni ezen a téren is a lemaradást. Csépléssel kapcsolatban: ezen a téren azt látjuk, hogy az előző évivel szemben a cséplés nobban halad, ha az elvégzett mennyiséget nézzük, mint egy 6o-65 %-at teszi ki az össze mennyiségnek a jelentésekben szereplő 47,4 %-al szembe* ügyaáez a kép ha az átlagcséplést nézzük, ha összességében tekintjük az előző évivel szemben jobban nézünk ki. Mutatja ezt a cséplésre való felkészülést, körültekintőbb munkát végeztek pártszervezeteink, tanácsaink, pépállomásaink, állami gazdaságaink, okultunk bizonyos mértékig az elmúlt évben elkövetett hibákból, iobban sikerült beindulni. Azonban ha a lehetőségekhez mérjük az eredményt,ha ahhoz mérjük, hogy 931-néhány cséplőgépünk a megindulás óta az előkészületeket iigyelembevéve mennyit tudtak volna elvégezni, akkor már mindjárt hibát látunk, hibát látunk ha csak az 55 Bredjukféle dséplőgépet nézzük, amelyből 7-8 csépel Bredjuk-módszerrel. Itt a technikai problémák mellett felvetődik a nem megfelelő politikai munka. Nagyon helyes az, hogy 3 népnevelőt vállogattunk ki előre a cséplőgépekhez, akik egyrészt a gépnél dolgozókkal való foglalkozást fogják elősegiteni, hógy'a munka jói_menjen, másrészt a csépeltetőkkel való foglalkozással segitjük eló, hogy a munka zavartalanul tudjon menni. A kezdeti időben ugy is nézett ki, a népnevelők foglalkoztak a cséplőgépnél dolgozókkal, kezdett kialakulni az egészséges versenyszellem a cséplőgépek köpött, azonban a cséplőgépeknél dolgozó népnevelőkkel, poli tikai munkásokkal való nem kielégitő foglalkozás következtében ez vissza esett. Általában foglalkozzunk a cséplőgépeknél mennö politikai munkával a pártbizottságok felé, de már, hogy az alapszervezetek, a községi pártbizottságok hogyan segitik elő, hogyan tartsák rendszeresen napirenden, hogy a pséplőgépeknél dolgozó politikai munkasokkal időné ként egy héten egyszer, egy este munka után megbeszélnék, hogy milyen tapasztalatok vannak, hogyan megy a munka, ez már nem megy. A járási bizottság maga nem fordit megfelelő gondot arra, hogy ugy irányítsa * munkát a pártbizottság, alapszervezetekre való támaszkodással, hogy ezt a munkát kielégitően végezzék a cséplőgépeknél. Ennek következtében^ a cséplőgépeknél folyó verseny formális, nem lelkesit. A versenyt jobban ki kell. hogy szélesitsük, jobban kell ezzel a munkával foglalkozni. Kezdetben voltak olyan javaslatok, hogy a cséplőgépeknél óránként legyen értékelve a verseny, azonban ez többségénél nem megy. Ezen a téren nekünk egy kicsit határozottabban, körültekintőbben kell, hogy biztositsuk, egyrészt cséplőgépeknél dolgozókat moz-