MDP Békés Megyei titkársági értekezletei 1951. január 19. - 1954. március 16.

1952. augusztus 2.

ebben, az évben sokkal nehezebb feladat lesz a begyűjtés, mint az el­múlt évben volt, nem láttuk kielégitően, hogy ebben az évben na­gyobb követelményeket állítottunk a dolgozó parasztok elé, hibgy az osz­tályharc éleződik. Nem vettük számításba azt, hogy a sorrend megvál­tozott, hogy előtérbe került az állam iránti kötelezettség teljesité­se, mindezek az okok hozzájárultak ahhoz, hogy amikor a munkákat be kel­lett volna inditani nem voltunk megfelelően felkészülve, megtorpan­tunk. Az ellenség kihasználta a mi megtorppanásunkat, helyenként nem egy esetben diktálta az ütemet a községben pl, lőtkomlóson, Kaszape­ren, Dombegyházán stb. Amikor láttuk, hogy nem megy oly r n könnyen ez a munka.mint a mult évben, akkor adminisztrativ módon akartuk-megol­dani a feladatot, a pártbizottságok jórésze, községi pártbizottságok egyrésze, pártitkárok, kommunisták, tanácselnökök megtorppantak, me­lyet PZ ellenség kihasznált, nem folyt kielégitő politikai munka. Az eddigi feladatoknál mindenütt aláhuztik a lemaradásnál a politikai munka hiányát. Ezen -a téren vannak még mindig problémák. Az elvtársak ismerik a Központi Vezetőségi ülés határozatát a szocializmus építésé­ben az összes feladatokat illetően, mint az előttünk álló feladatok közül egyik legfontosabbnak jelölte meg a politikai tőmegmunkát. Megmutatkozik az a jelenség, hogy pártszervezeteinknél nem folyik szer­vezeti élet, nincsennek rendszeresen vezetőségi ülések, nincsennek népnevelő értekezletek, a taggyűlések nem sikerültek. Olyan nézet bon­takozott ki, hogy nem lehet ertekezletet tartani, természetesen ellene­vagyunk a sorozatos értekezleteknek, de azonban az alapvetően fontos megbeszéléseket nem lehet nélkülöuni, fel kell számolni azt ai hely­telen opportunista álláspontot, hogy most csépelnek nem tudunk beszél­ni a népnevelőkkel, nem tudunk taggyűlést, vezetőségi ülést tarta­ni. Nevetve mondják az elvtársak a megyei tanácsnál, hogy nem tudunk összehozni állandó bizottsági ülést, nem tudunk aktivákat mozgósíta­ni, nincsennek élenjáró dolgozó parasztok, akikét belehetne vonni a munkába, ez helytelen opportunista állásfoglalás. Meg kell érteni - és végre is lehet hajtani, - hogy megfelelő szervezeti munkával, elokészi­téssel, irányítással tudunk biztositani céltudatos, célirányos, ember­ről-emberre rnenno, terűletet átfogó politikai munkával fogjuk megolda­ni a feladatot. Tegnap Rákosi elvtárs felhivott bennünket ezzel a jelenséggel kapcso­latosan es felvetette, hogy elsősorban a politikai munkánál, pártszer­vezeteink politikai munkája nem kielégitő, ezen a téren vannak prob­lémák, A politikai munkánál meg kell ertenpnk, hogy nem leszünk képe­sek kielégitően végrehajtani feladatainkat, sokkal Nagyobb problémáink lesznek, ha nem fogunk szervezett, átfogó politikai munkát végezni. Az a jelenség mutatkozik, hogy elszakadás van a községi pártbizottságok, alapszervezet, járási bizottság között. Segitsük elő azt, hogy az elv­társak rendszeresen foglalkozzanak politikai munkával, foglalkozzanak a népnevelőkkel, bizalmiakkal, szervezetten átfogó politikai munkát vi­gyenek, segitsék és ellenőrizzék, a tömegszervezeteket, kapcsolják be ő­ket ebbe a taunkába.Earadságot nem ismerve, kemény munkával foglalkoz­zunk az aktivákkal, állandó bizottságokkal- támaszkodjunk a jól telje­sitő dolgozó parasztokra, számoljuk fel azt a helytelen nézetet, hogy nincsennek a megyében jól teljesitő dolgozó parasztok. Ezzel párhuzamban vetném - és általában éppen ezért nem fogtuk eléggé keményen kézbe ezt a kérdés,- hogy komoly lazulás van a pártfegyelem­állami fegyelemnél pártfunkcionáriusoknál, tanács, tömegszervezeti, ál­lami funkcionáriusoknál egyaránt. Olyan jelenségek adódnak, hogy a párt­titkár azt mondja /Gyulaváriban/ már pedig akkor fogja végrehajtani a begyűjtési rendeletet, ha a Köhponti Vezetőség neki külön küld. Vagy van olyan tanácselnök, mint Magyardombegyházán, aki azt mondotta, hogy már pedig ezt nem hajtja végre, ő sem adja be. Vagy Kunágotán az egyik pártvezetőségi tag azt mondja, hogy megvásárolták 3o ezer forintért a tanácselnököt, hogy adja el a községet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom