MDP Békés Megyei Megyebizottságának (VB) ülései 1951. július 2. - 1951. augusztus 27.
1951. július 30.
_.Tervszerint több mint ezer gépet akartunk beállítani, éxs ténylegesen csak 95o csépel.A munkaerő kérdésnél vannak komdy hibák.Neá^ szabad engednünk,hogy munkaerő hiány miatt .álljanak gépek. Nagyszénáson a cséplőmunkások között ügynökök jártak, akik elhitték a.munkásokat más munkára. Mutatkozik olyan jelenség,hogy a dolgozó parasztok a géptől elviszik a gabonát azzal,hogy viszik a begyűjtő helyre és a begyűjtőhelyre nem érkezik meg a b;abona. Hazaviszik. A gépnél tartsa nyilván az agitációs kollektiva vezetője,hogy ki menynyit csépelt és bevitte-e a begyűjtő helyre, s ha nem, akkor felvilágosító munkává rá kell birni,hogy vigye be gabonáját. A DI3z lendületet kellene,hogy adjon a munkához és ez nem tapasztalható a megyében.A DISz ifjugárdistákat nem mozgósították a begyűjtés sikere érdekében. Több helyen fasiszta elemek vannak a cséplőmunkások között, akik rossz hangulatot szitának. avasolom,hogy vizsgáljuk meg az ilyen helyeket és miután lelepleztük a cséplőmunkások előtt, küldjük el az ilyen embereket, mert többet rontanak, mint használnak munkájukkal. Jó bevált módszer,hogy a tanács zászlót ad a legjobban cséplő gépnek. A munkások ragaszkodnak, a versenyzászlóhoz. Dobozon a klerikális reakció munkája megmutatkozik. A Békési pap gyűléseket tart a dolgozóknak, kivonja őket a munkából. Az ellenséghangja tapasztalható. Pl. Mezőkovácsházán azt híresztelték a dolgozó parasztok között,hogy ne adják most be a.gabonát, mert később drágább lesz, többet kapnak érte. Jámbor elvtárs ; wz ellenség munkája az is, amit Dobozon csinál özv. Szollárné, kulákasszony.A keresztet eladta kisparasztoknak és azt mondja,nem termett elég gabonája, nem tudja teljesíteni a begyűjtési . kötelességét. Vagy ugyanott Szatmári nevű kulák még egyáltalán nem buktatott tarklót. A vasárnapi titkári értekezletéken kijött,hogy elég bizakodóan néznek az elvtársak a begyűjtés elé.Hogy eddig ütemszerüen nem tudták teljesíteni a begyűjtést, abból"adódott,hogy a cséplés sem olyan ütemű, mint kellene lennie.A kigyósi gépállomás irányt vett arra,hogy átvegye a szovjet gyorscséplési módszert. Ezzel napi 7oo keresztet tudnak elcsépelni.Felvetődött az a kérdés,hogy miért nem vezették be az éjjeli tarlóhántást.A kigyósi gépállomáson még mindig 7 erőgépről hiányzik a lámpa és nem tudtak éjjel csépelni. A tszcs-kben'a 2 műszakot kétszer 8 órás műszaknak értik és nem ugy, hogy*éj jel nappal csépeljenek. ^zabó János elvtárs: Semmi biztosítékot nem látok,hogy az állami-gazdaságban.a két műszakos cséplést be tudjuk vezetni, állami gazdaságok kénytelenek a munkásokat elvonni a csépléstől az ipari növények betakarítására. Mezőhegyesen termelik például az egész ország részére a maghagymát és már takarítani kell be,A soron lévő munkák elvégzéséhez, csak Mezőhegyesen.25oo munkás kellene, legalább 2 hétre.A diákok munkába állitása valóban komoly segítséget jelentenek Az oktatási osztály vezetőjével megbeszéljük f hogy mindent tegyen meg annak érdekében,hogy a diákok menjenek dolgozni. Lipták elvtárs; Az ellenség aknamunkája nehezíti a cséplést, mint ahogy az aratást is nehezítette.Az egyéni dolgozó parasztok nem mentek el máshova aratni. Hagytak maguknak 4-5oo n.öl aratni valót és a népnevelőknek hivatkoztak arra,hogy majd előbb befejezik a magukét csak azután mennek máshoz-aratni. Tszcs-inkben kevés az igaerő a hordáshoz és a gépállomás nem adott konkréé segítséget, kivülálló kocsikat snm tudtunk beszervezni. Sok hiányosság van a gépállomásokkal.- Gyenge eredményt érnek el
